A munkavállalók hamarosan két részre oszlanak, a pálya egyik oldalán lesznek azok, akik értik és használják az új technológiákat, ilyen értelemben felturbózott képességekkel rendelkeznek. A másik térfélen pedig a lassabb, a vállalati célok labdájával nehézkesebben mozgó dolgozók állnak. Nem is kérdés, hogy a cégek melyik csoportból igazolnak majd szívesebben.
A Chat GPT-hez hasonló generatív mesterséges intelligencia átlagosan 14 százalékkal növelheti a munkaerő termelékenységét – állapította meg a National Bureau of Economic Research nemrégiben készült tanulmánya. Az adat arról tanúskodik, hogy az új idők munkahelyi sztárjátékosai a robotokban rejlő erőt megzabolázva lépnek a munkaerőpiac pályájára.
Egy számítógépes játékok piacán működő kínai vállalat például a technológiához köthető drámai hatásokról számolt be az iparágban. Korábban egy játékokon dolgozó, kiemelkedően hatékony művész naponta egy karaktert vagy jelenetet gyártott le. A mesterséges intelligencia (MI) segítségével azonban ma már napi negyvennél is több jelenetet tud létrehozni ugyanaz a munkavállaló, ami negyvenszeres hatékonyságnövekedést jelent – számolt be róla a cég.
A Goldman Sachs befektetési bank és pénzügyi szolgáltató kutatása szerint minden harmadik amerikai foglalkozásból kettő ki van téve valamilyen mértékű automatizálásnak az MI térnyerésével.
Magyarországon Állások százezreit érinti a digitalizáció, öt-tíz éven belül a ma létező munkahelyek nagy része megszűnik vagy jelentősen átalakul
– mutattak rá szakértők korábban egy digitalizációról szóló kerekasztal-beszélgetésen, amelyről az Index is tudósított. A Goldman Sachs becslése szerint világszerte 300 millió munkahelyet válthat ki részben vagy egészben az automatizálás, ami egyes munkáltatóknak több milliárd dollár megtakarítást jelenthet.
A Goldman Sachs becslése szerint az érintett szakmákban a munkaterhelés körülbelül egynegyedét, de akár a felét is kiválthatja a mesterséges intelligencia. A jelentésben azonban leszögezik, hogy a munkahelyek automatizálása nem fog minden esetben elbocsátásokhoz vezetni. Ezt erősítette meg korábban lapunknak Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára is. A szakértő szerint csak annak kell félnie az elbocsátás rémétől, aki nem hajlandó képezni magát és felzárkózni az új munkaerőpiaci elvárásokhoz. Elmondta, hogy idősebb korban sem ülhetünk a babérjainkon, akár ötvenévesen is új tudással kell palléroznunk magunkat.
Bár a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása valószínűleg jelentős lesz, a legtöbb iparág és munkahely csak részben kiszolgáltatott az automatizálásnak, az MI inkább kiegészíti, mintsem helyettesíti a munkaerőt
– állapították meg a Goldman Sachs szakértői, rámutatva, hogy a történelmi tapasztalatok alapján az automatizálás miatt kigyomlált munkahelyek helyén új állások szökkennek szárba.
A technológiai innovációk olyan új foglalkozásokat hoztak létre, mint a weboldaltervezők, a szoftverfejlesztők és a digitális marketing szakemberek. A munkahelyteremtésnek voltak tovagyűrűző hatásai is: az összjövedelem növekedése közvetve felpörgette a keresletet a szolgáltató szektorban dolgozók iránt az olyan iparágakban, mint az egészségügy, az oktatás és az étkeztetés. A befektetési bank jelentésében idézett David Autor közgazdász tanulmánya szerint a mai munkavállalók 60 százaléka olyan állásokban dolgozik, amelyek 1940-ben még nem is léteztek.
Tajthy Krisztina lapunk kérdésére elmondta, hogy az új munkahelyek legnagyobb hányada olyan jó fizetéssel kecsegtető szektorokban jön létre, mint a bigdata-elemzés, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területek.
A Forbes gyűjtésében rávilágított, hogy évek sem kellenek ahhoz, hogy a bőrünkön érezzük a mesterséges intelligencia munkaerőpiacot felforgató hatását, ez már most is zajlik. A Challenger munkaerőpiaci jelentésére hivatkoztak, amely szerint 2023 májusában 3900 munkahely szűnt meg a mesterséges intelligencia miatt. Az IBM ugyanebben az időszakban befagyasztotta az új munkaerő felvételét 7800 pozícióban, amely állásokat a cég szerint az elkövetkező években az MI kiválthat. A British Telecom pedig bejelentette, hogy csapatának több mint tíz százalékát 2030 előtt kiváltja a mesterséges intelligencia.
Nem tudunk arról, hogy itthon a vállalatok létszámstopot vezettek volna be a ChatGPT megjelenése miatt. A programozókra, digitális készséggel rendelkező szakemberek iránt továbbra is nagy a kereslet
– fedte fel lapunknak Tajthy Krisztina. Az IVSZ főtitkára szerint a ChatGPT programozói részfeladatok kiváltására, egyes folyamatok automatizálására képes, de nem fogja kiváltani a programozókat. Sőt, rövid és középtávon a már így is magasnak számító fizetéseiket sem fogja lenyomni.
Kulcskérdés, hogy mennyire lehet majd bizonyítani, hogy az MI által előállított program helyes. Amíg erre nincsenek garanciák, addig nem várható, hogy valóban elbocsátanák a programozókat, így egyelőre fellélegezhetnek
– világított rá korábban lapunknak Gulyás László, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Mesterséges Intelligencia Szakosztályának elnöke, aki szerint ha bizonyíthatóan helyes programot állít elő az MI, akkor elsősorban a kódolók vannak veszélyben.
A technológia egyre nagyobb teret hódít az üzleti alkalmazásokban, javítja a tudásalapú dolgozók mindennapi hatékonyságát, segíti a tudósokat a gyógyszerek gyorsabb kifejlesztésében, és felgyorsítja a szoftverkódok írását. Egyre több generatív AI-eszközt fejlesztenek ki és illesztenek be a meglévő szoftvercsomagokba és technológiai platformokba.
Bár még sok a kérdőjel a generatív mesterséges intelligencia világgazdaságot és társadalmat formáló hatásai körül, már egyértelmű jeleit láthatjuk, hogy mélyreható változásokat indít el. A szakértők szerint erre jobb proaktívan készülni, folyamatosan képezni magunkat, így a nyertes oldalon állhatunk az új világ munkaerőpiacán.
(Borítókép: Jason Alden / Bloomberg / Getty Images)