Idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal inflációs gyorsjelentéséből. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Tavaly júniushoz képest jelentősen csökkent az energiaár, ez is segített letörni egy darabot a miniszterelnök retorikájában megjelenő inflációs kukoricából. Az MBH Bank előrejelzése szerint októberben már egy számjegyűre zsugorodhat a pénzromlás.
„Az infláció magától nem fog csökkenni, az inflációt le kell törni, mint a kukoricát!” – mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány különböző intézkedésekkel megcélozta az infláció letörését, először árstopokkal, majd kötelező akciózással, és legújabban az online árfigyelő rendszerrel, melynek hatása a júniusi inflációs adatokban még nem érhető tetten, hiszen július elsejével élesítették. Erre szükség is van, hiszen az uniós mezőnyben hazánkban toronymagasan a legmagasabb az infláció.
A 20,1 százalékos júniusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcs és az előző havi 21,5 százalékos értékről. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban még 44 százalékon járt, júniusra 29,3 százalékra mérséklődött. Az infláció hatása a boltokban is érződött, jelentősen visszaesett a kiskereskedelmi forgalom.
Egyéves viszonylatban az élelmiszerek ára 29,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább:
A termékcsoporton belül a liszt (5,8 százalék) és az étolaj (3,1 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 34,3 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 43, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A májusi hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek – írja gyorsjelentésében a KSH. Az élelmiszerekért átlagosan 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6 százalékkal került kevesebbe. A csokoládé és kakaó 1,9, a sertéshús 0,8 százalékkal drágult. A háztartási energia ára 2,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Júniusban ötödik hónapja folytatódott az infláció lassulása. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, 20,1 százalékra lassult; a lassulást szinte teljes egészében az élelmiszerek (0,9 százalékpont) és az iparcikkek (0,4 százalékpont) okozták – állapította meg a júniusi inflációs adatot értékelve pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelte, az előző hónaphoz képest az éves maginfláció 2,0 százalékponttal 20,8 százalékosra mérséklődött. A maginfláció csökkenéséhez mindegyik termékfőcsoport hozzájárult.
Az élelmiszerinfláció hatodik hónapja lassul, amit elsősorban a tej és tejtermékek, valamint a kenyér és pékáruk árainak alakulása magyaráz.
– jelezte a központi bank, hozzátéve, hogy májushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek árai 1,3 százalékkal, a feldolgozott élelmiszerek árai pedig 0,6 százalékkal csökkentek.
Az iparcikkek éves inflációja 15,7 százalékra csökkent, az előző hónaphoz képest a termékcsoport árai 0,5 százalékkal emelkedtek. A nem tartós iparcikkek árai emelkedtek, amit a tartós iparcikkek árának csökkenése csak részben ellensúlyozott. A tartós iparcikkek árcsökkenéséhez legnagyobb mértékben a használt autók árcsökkenése járult hozzá.
Az MNB elemzésében rávilágított, hogy a szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai májushoz képest 0,3 százalékkal csökkentek. A vezetékes gáz árának csökkenése változatlanul arra volt visszavezethető, hogy a lakossági szereplők alkalmazkodásának és a kedvező időjárásnak köszönhetően a fogyasztók nagyobb hányadának fogyasztása esett az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá – állapították meg az elemzésben.
A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése – értékelte az adatokat Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki azt is kiemelte, hogy „a szankciós infláció mértéke már ötödével csökkent a januári tetőzéshez képest, tavaly szeptember óta pedig a mostani a legkedvezőbb adat”.
„A júniustól bevezetett kötelező akciózás eredményesen működik és hatékonyan szorítja le az inflációt: a boltok ma már egymásra licitálva jelentik be az akciókat, amelynek hatására éves alapon az élelmiszerinfláció júniusban 4,2 százalékponttal mutatott kedvezőbb szintet a megelőző hónaphoz viszonyítva. Májushoz képest pedig jelentősebb csökkenést mutatott az idényzöldségek és gyümölcsök, a vaj, a tej, valamint a tészta ára” – tette hozzá.
A miniszter az értékelésében kitért arra is, hogy „a kormányzat folyamatosan és aktívan dolgozik a szankciós infláció egyszámjegyűre szorításán”. Már közel 350 ezren használták a július 1-jén elindult online árfigyelőt, a verseny erősödése pedig oda vezetett, hogy egyes boltok már csökkentették az áraikat. A kormány augusztustól 10-ről 15 százalékra növeli a kötelező akciózás mértékét, ami az árstopos termékekre is ki fog terjedni, így az alapvető élelmiszerek továbbra is kedvező áron lesznek elérhetők – zárta.
Már csak hónapok vannak hátra, októberben egy számjegyűre olvadhat a most még régiós rekordernek számító hazai infláció – ismertették előrejelzésüket az MBH Bank szakértői szerdai sajtóeseményükön. A bank számításai szerint év végére hat százalékra is mérséklődhet a hazai pénzromlás.
A kormány jelezte, hogy augusztusban leveszi az élelmiszerár-sapkát.
Számos termék ára csökkenni fog, amikor a piaci árak érvényesülnek. A megnövelt, 15 százalékos kötelező akciózással még olcsóbbá is válhatnak a most még ársapkás termékek az intézkedés kivezetése után
– világított rá Suppan Gergely, rámutatva, hogy ilyen termék lehet például a csirkemell. Az MBH Bank vezető elemzője a gabonaárak csökkenésével számol, ami a lisztből készült termékek árait csökkenti majd.
(Borítókép: Németh Kata / Index)