Országszerte fokozatos emelkedés tapasztalható a bérleti díjak területén, és ez a főszezonban várhatóan csak fokozódik. A vidéki albérletek átlagos díja még a budapestiekénél is jobban emelkedett.
Országszerte fokozatos emelkedés tapasztalható a bérleti díjak területén, és ez a főszezonban várhatóan csak fokozódik – derül ki a Duna House (DH) adataiból. A jelenlegi bérleti piacon a kiemelkedően magas kereslet mellett a szűk kínálat és az egyre növekvő bérleti díjak a szokásosnál is jobban megnehezítik az egyetemisták számára az albérletkeresést.
A fővárosban továbbtanulóknak kell a legmagasabb költségekre készülniük, ahol az átlagos bérleti díj várhatóan 200 ezer forint fölé emelkedik majd, de a népszerű vidéki egyetemvárosokban is sok esetben csak több diák összeköltözésével mérsékelhetők a kiadások.
Aki nem szeretne lakótársat, hanem önálló kislakást bérelne, annak az aktuális fővárosi kínálat alapján minimum 130-150 ezer forintos bérleti díjjal plusz rezsivel kell készülnie – írták.
Az ingatlanpiaci szakértő cég felhívja a figyelmet, hogy a kiválasztott lakás bérleti díja ugyan a legfontosabb, de csak egy tétel a sok közül. „A lakásvásárlás, illetve az albérletkeresés során is kiemelten fontos, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik, és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása” – mutatott rá Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novemberben lép életbe, azonban még a nyáron vagy az ősszel kötött szerződések esetén a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nemcsak be kell mutatnia a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát – emelik ki. Emellett érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.
„A bérleti díj és a közüzemi számlák mellett elengedhetetlen, hogy a bérlőjelölt megismerje a közös költség összetételét és mértékét. Ha jövőbeli fejlesztésekre szánt összeget is tartalmaz a közös költség, a bérlő kérheti a tulajdonostól, hogy ezeket a tételeket vállalja magára, hiszen ennek hasznát a bérlő nem feltétlenül élvezi majd” – tanácsolta a Duna House szakértője.
Az Otthon Centrum szintén bérlakáspiacról szóló elemzése rámutat, hogy vidéken nagyobb arányban drágultak a bérleti díjak, mint Budapesten. Az OC adatai szerint a fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén. Ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban ennél alacsonyabb az árszint, átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni az idei év első öt és fél hónapjában.
„Ez azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb, ami markáns emelkedést mutat” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az ingatlaniroda elemzési vezetője.
Az idei bérbeadások alapján a fővárosban a többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult az átlagos havi bérleti díj. A III. kerületben 216 ezer, a XI. és XIII. kerületben 230 ezer forint az átlagérték.
Ennél kedvezőbb, 190 ezer forintos az árszint a VII. és VIII. kerületekben, míg a pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlag.
A legtöbb kerületben nőtt a bérleti díj, jellemzően 5 és 20 százalék között, azonban a III. és a VII. kerületekben már 5 és 10 százalékos árcsökkenést mért az OC.
A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek, míg a kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot. „Minél nagyobb a bérlakás, annál nagyobb a területi árdifferencia a fővárosban” – árnyalta az árakat Soóki-Tóth Gábor.
Az egyszobás lakások között még nincs számottevő különbség Budapesten, a belvárosban és Budán 150 ezer az átlag, míg a külső kerületekben 130 ezer forint. A kétszobás lakások esetében a belvárosban már 230 ezer, Budán 220 ezer, Pest külső részén 165 ezer forintos havi bérleti díj a mértékadó.
A háromszobásoknál Budán 315 ezer, a belvárosban 295 ezer, a külső pesti kerületekben 213 ezer forintos bérleti díjjal kell számolni idén.
A vidéki megyei jogú városok esetében Győr és Székesfehérvár elhúzott a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot.
Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra. Az egyszobásokért átlagosan 120 ezer, a kétszobásokért 145 ezer, a háromszobásokért 215 ezer forintot kell fizetni az albérlőknek.
A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva.
A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer, a külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a megyeszékhelyeken 113 ezer forint.
Paneleknél azonban fontos megjegyezni, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások még alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál, de a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.