Meredek lejtőre került a forint a héten, a 372-es szintről egészen 388 fölé gyengült az euróval szemben. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a magyar deviza gyengülése eltúlzott lehet, ezért inkább visszaerősödésre számíthatunk. A főbb európai tőzsdék zuhantak a héten, a magyar BUX-index is negatívan teljesített. A gáz ára csökkent, az olaj viszont drágult. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy igen meredeken, 388 fölé gyengült a forint az euróval szemben a hét eleji 372-es szintről.
AZ EURÓ JÚNIUS 10-ÉN 368 FORINTON IS ÁLLT, VAGYIS EGY HÓNAP ALATT TÖBB MINT 20 FORINTOT rontott a magyar fizetőeszköz.
A gyengülést több tényező okozhatta. Egyrészt kiújultak a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak, másrészt nem fogynak a kérdőjelek az uniós források körül.
A hét közepén megjelent az Európai Bizottság jogállamisági jelentése a tagállamokról, amiben amellett, hogy elismernek haladást egyes kérdésekben, továbbra is számos kritikát tartalmazott. Ebből a piaci szereplők arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig távol van az uniós források megszerzésének lehetősége, ami érdemi gyengülést okozott
– magyarázta lapunknak Suppan Gergely. Az MBH Bank vezető elemzője szerint mindemellett az is gyengítette a forintot, hogy a továbbra is robusztus amerikai munkaerőpiac hatására elromlott a nemzetközi hangulat, mivel egyre biztosabbnak tűnik a Fed további kamatemelése. Hozzátette, hogy a piac már elkezdte árazni, hogy a Fed esetleg még kétszer emel kamatot. Ez értelemszerűen negatív hatással volt a kockázatos eszközökre, így a forintra is, amely érzékenyebben reagál a nemzetközi hangulat fordulataira.
A forint gyengülése azonban eltúlzott lehet, ezért inkább korrekcióra lehet számítani
– hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy a jövő szerdán megjelenő amerikai inflációs adat nagymértékben befolyásolhatja a nemzetközi hangulatot, így a forint árfolyamát is. Szombat délelőtt 11 óra körül, némi korrekciót követően 384 forintot és 64 fillért ért egy euró.
A jövő héten ugyan megjelenik a külkereskedelmi adat, aminek javulása a forintot támogathatja, de annál is jobban fogja mozgatni a magyar deviza árfolyamát a szerdán érkező amerikai inflációs adat.
Korábban négy makrogazdasági szakértőt kérdeztünk arról, mennyire látják valószínűnek, hogy újra 400 forint lesz az euró.
Az elemzők többsége erre nem sok esélyt lát, és megfogalmazták azt is, hogy az év végére hova várják az euró–forint kurzust:
Molnár Dániel szerint az árfolyam erősödésének irányába alapvetően két tényező, a folyó fizetési mérleg alakulása és a továbbra is jelentős kamatkülönbözet hat. Előbbi tovább javulhat, támaszt jelentve ezzel a forint árfolyamának. Az MNB pedig fokozatosan lazíthatja a kamatkondíciókat, mérsékelve ezzel a kamatkülönbözetet, és gyengítve a forint árfolyamát.
A jegybanki kamatcsökkentések ellenére a hazai hozamkörnyezet továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban tapasztaltat, ami az utóbbi időszakban viszonylag stabilan alakuló árfolyammal együtt kedvező befektetési lehetőséget jelent
– világított rá a Makronóm Intézet elemzője, megjegyezve, hogy érdemi erősödést ugyanakkor az uniós források megérkezésével kapcsolatos pozitív hírek tudnának eredményezni.
Mivel az euró szűk sávban mozgott a dollárral szemben, a forint árfolyama hasonlóképpen gyengült a dollár ellenében, a hét eleji 342 körüli szintről 357 környékére. Szombat délelőtt 11 óra körül 350 forintot és 67 fillért ért egy forint.
Nagyot zuhantak a főbb európai tőzsdék a héten:
A BUX-index 1,22 százalékos gyengüléssel végezte a heti kereskedést, amely gyengébb teljesítmény a főbb európai tőzsdékhez viszonyítva. A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
Megerősítette Magyarország BBB– besorolását, és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Standard & Poor’s. A péntek késő este kiadott értékelésében a Standard & Poor’s kiemelte: a fegyelmezett költségvetési és monetáris politikának köszönhetően az infláció csökkenő tendenciát mutat, és év végére egy számjegyűre mérséklődik, a folyó fizetési mérleg jelentősen javult.
Mint írják: számos tényező erősíti a gazdaságot.
Többek között változatlanul erős a munkaerőpiac, amelyre a veszélyes nemzetközi környezet ellenére a magas foglalkoztatottság jellemző, miközben a munkanélküliség még mindig 4 százalék alatt van.
Tíz hónappal a lapunknak adott nagyinterjút követően Jászai Gellért június 30-án, a tőzsdezárás után válaszolt az Index kérdéseire. A cégvezető kérdésünkre elmondta, hogy a magyar állam soha nem adott ellentételezés nélkül támogatást vagy forrást a 4iG-nek.
Többször elmondtuk, én magam is nyilatkoztam arról korábban, hogy a Vodafone-tranzakció sajtóban bejelentett értéke a Vodafone Magyarország vállalati értéke volt, nem pedig a végleges vételár. Tehát az államot és az adófizetőket semmilyen vagyonvesztés nem érte, mivel a részvénycsereügyletben érintett 19,5 százalékos Vodafone-részvények értéke pontosan megegyezik a Yettel Magyarország és a Cetin 25 százalékos üzletrészeinek értékével
– mondta lapunknak Jászai Gellért. A cégvezető megjegyezte: az állam régi terve, hogy a rádiófrekvenciás vészhelyzeti kommunikáció – többek között nemzetbiztonsági okokból – saját torony- és hálózati infrastruktúrán valósulhasson meg.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, augusztusi határidőre megawattóránként 35,10 eurón állt hétfő délután fél négy körül. Némi drágulást követően a gáz ára 33,05 euróra csökkent péntek délután 18 óra környékén.
A gázár három hónapja 44,43 eurón, egy éve 124,54 eurón, két éve 17,49 eurón zárt.
Az északi-tengeri Brent olaj ára a hétfő reggeli 75,01 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 77,59 dollárra emelkedett.
Szerda délelőtt magyar–orosz közös sajtótájékoztatót tartottak, amiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a Facebook-oldalán. A tárcavezető a sajtótájékoztatón elmondta: arra törekednek, hogy diverzifikálják Magyarország energiaellátását, de ez nem jelenti azt, hogy „lecserélnék” az orosz energiahordozókat.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy idén mintegy két és fél milliárdnyi földgáz érkezett az orosz Gazprom vállalattól Magyarországra, és emiatt az éves földgázfelhasználás 42 százalékát már felhalmozták a földgáztározókban. Állítása szerint az európai átlag ezzel szemben 23 százalék, vagyis Magyarország az átlagnál sokkal jobban fel van készülve a télre. Ugyanígy a kőolajszállítás is akadálytalanul halad: 2,2 millió tonna érkezett idén a Barátság vezetéken.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)