Véget érhet az elmúlt években tapasztalt brutális építőanyagár-emelkedés. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) által megkérdezett építőanyag-kereskedelmi cégek nem látják túl fényesen a közeljövőt, ugyanakkor árcsökkenést vetítettek előre az év hátralévő részére. A kormányzatot is megszólították, konkrétumokat említve annak érdekében, hogy pozitív fordulat következzen be az ágazatban.
Az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége az építési termékek egy részénél árcsökkenéseket prognosztizál. A korábban tapasztalt beszerzési nehézségek megszűntek. Az építési termékek iránti jelentős keresletcsökkenés a kereskedelmi vállalkozások tevékenységének szűkülését eredményezi, ami a jövedelmezőségük csökkenését vetíti előre.
Ennek minimalizálása, elkerülése érdekében a cégek költségcsökkentő intézkedésekkel, hatékonyságot növelő szervezéssel, valamint bővített szolgáltatásokkal igyekeznek kezelni a piaci nehézségeket.
Az ellátásbiztonság ugyanakkor garantált – hangsúlyozta Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra.
A gyártók komoly döntésekre, például a szakképzett munkaerő elbocsátására, műszakok leállítására vagy akár gyárbezárásokra kényszerülnek. Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene
– hangsúlyozta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat megfogalmazott céljai között szerepel a magyar építőanyag-kereskedelmi és -forgalmazási tevékenység folyamatos helyzetértékelése, felmérés a piaci viszonyokról.
A tagozat 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozás megkérdezésével térképezte fel, hogy a piac változásainak tükrében milyen várakozásokkal tekintenek az építőanyag- és építésitermék-kereskedelem szereplői 2023 második félévére.
A válaszadók nettó árbevétele 2022-ben az előző évhez képest még növekedést mutatott, azonban idén a piac erőteljes szűkülésével párhuzamosan, illetve a magas inflációs környezet hatására erőteljes csökkenésre számítanak.
Az árbevétel-arányos jövedelmezőség a cégek közel felénél 5-10 százalék közötti értéket mutat 2022-re vonatkozóan, azonban a 2023. évet illetően már igencsak borúlátók a cégek: a válaszadók 86 százaléka jövedelmezőségük romlásával kalkulál.
A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát jelölték meg, de a válaszadók több mint fele szerint nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a gazdasági szabályozók gyors változása is.
Megfogalmazásra került ezenkívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen változása, a támogatások számának, mértékének jelentős csökkenése.
A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők – a válaszaik szerint – az év első felében jellemzően nem tapasztaltak az építőanyagok, -nyersanyagok területén beszerzési nehézséget. Azok a válaszadók, akik a kérdésre igennel válaszoltak, a cementet, bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.
Az építőanyag-kereskedők a működésüket leginkább a banki hitelek, illetve különböző lízingkonstrukciók igénybevételével tették gördülékenyebbé.
A közeljövőben a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem térítendő támogatások, elsősorban a munkahelymegtartó állami támogatások felé fordulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy a válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt fél évben.
Az árváltozások tekintetében a válaszok alapján elmondható, hogy
az építőanyagok, építési termékek ára a második félévben várhatóan csökkenni fog.
Átlagosan a csökkenés kismértékű, a várakozások alapján százalékosan egy számjegyű értéket képvisel. A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a betonacélok tekintetében, a legkisebb mértékű árváltozásra a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében számítanak a piaci szereplők.
A válaszadó vállalkozások költségeik emelkedésére számítanak mind az energia, mind a banki költségek területén, egyedüli szerény mértékű költségcsökkenésre a szállítási díjak esetében számítanak, aminek az egyik oka a jelentős építőanyagforgalom-visszaesésből adódó, a szállítmányozási piacon tapasztalható fokozódó versenyhelyzet.
A 2023-as évben az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez képest átlagosan 8,3 százalék béremeléssel kalkulálnak.
A felmérésből is jól látszik, hogy a cégek az inflációnál kisebb mértékben növelik a béreket 2023-ban.
Országos átlagban 12 százalékos bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, a legkisebb mértékben Budapesten, 8,7 százalékkal.
A bérek nagyobb intenzitású, 13,6 százalékos emelése elsősorban a nyugat-dunántúli régióban működő kereskedéseknél tapasztalható. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált, nemzetgazdasági szinthez képest alacsonyabb. Várhatóan ez lesz az első olyan üzleti év, ahol a reálbérek tekintetében csökkenés fog bekövetkezni, a korábbi néhány évvel ellentétben.
A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés magában hordozza a munkatársi létszám változását.
A válaszadók egyharmada jelezte, hogy dolgozóitól kénytelen megválni, és összesen a válaszadók 8 százaléka tervez létszámnövekedéssel.
A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően megtalálják számításukat.
A piacszűkülés időszakában a szereplők a munkaerő megtartása mellett részben a dolgozóik fejlesztésével, digitális felkészítésével készülnek fel a jövő kihívásaira. A korábbi évhez képest a cégek mind a munkavállalók, mind a menedzsment képzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani.
Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az építőanyag-kereskedőket is érzékenyen érinti.
A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedőcég egyrészt az energiatakarékosságot tartja szem előtt, másrészt a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, a digitalizáció rohamos fejlődésével párhuzamosan a digitális értékesítést támogató rendszerek, valamint az internetes értékesítés fejlesztésében látja a kiutat.
A válaszadók többségének megítélése szerint az új építészeti törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat (nemzeti tüzép) bevezetése negatívan befolyásolná majd a jövőbeni működésüket.
Az építési termékek ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat működtetése nélkül. Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a lakásépítést fellendítő, a lakásfelújítási kedvet ösztönző program keresletkiegyensúlyozó kialakításában.
Ezek a kedvező kamatozású, energiahatékonyságot javító, felújításra fordítható, hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek, illetve az infláció csökkenése lehetnek azok a tényezők, amelyek nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a következő szűkülő időszakban
– olvasható a kommünikében.
Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a termelés fenntartása érdekében.
Egy új, energetikai felújításokat támogató program – amelyről korábban Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt – nemcsak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban pozitív változásokat hozhatna. „Bizakodók vagyunk, hogy ez még a nyáron elindulhat” – mondta Tibor Dávid.
Megemlítette továbbá, hogy a hazai gázfelhasználás éves szinten megközelíti a 10 milliárd köbmétert. Ebből az önálló mérőórával rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen körülbelül 3 milliárd köbméter gázt fogyasztanak el, melynek 70 százaléka fűtési célú felhasználás, 30 százaléka a használati meleg víz előállítását, valamint a főzést szolgálja.
A lakossági gázfogyasztás következményei érintik mind a gazdaságot, mind pedig a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó program hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság, mind pedig az államháztartás számára.
A többletköltségek jelentős részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is, ami az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét.
(A grafikonok forrása: ÉVOSZ)
(Borítókép: Getty Images)