Alig kezdődött el a hazai dinnyeszezon, máris letörné az árakat az egyik külföldi tulajdonú üzletlánc. A termelői jelzések alapján a Penny már ezen a héten olyan alacsony áron kínálná a magyar dinnyét, ami a termelési költségeket sem fedezi. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint elfogadhatatlan a diszkontlánc lépése, jelenleg ugyanis indokolatlan a 229 forintos fogyasztói ár. A Penny a cikk megjelenését követően reagált.
Biztatóan indult az idei dinnyeszezon, bár a betakarítás már egy hete megkezdődött, nagyobb mennyiségben még csak a napokban kerülhet piacra a magyar dinnye. A hűvös éjszakák az utóbbi napokban lassították a dinnyék érését, július közepétől azonban a belföldi piac teljes ellátása biztosított lesz, a vásárlók bőséges és kiváló minőségű kínálatra számíthatnak. A szezon a meleg időjárásnak köszönhetően nagy kereslet és a termelés költségeit fedező árszínvonal mellett indult el.
A nyár slágertermékének ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyes áruházláncok sem tudnak ellenállni, a görögdinnye ugyanis az a termék, amellyel a nyári időszakban be tudják csalogatni a vásárlókat.
Az elmúlt években többször is akadt példa arra, hogy egy-egy áruházlánc indokolatlanul alacsony árakat hirdetett, ezzel alaposan megnehezítve a termelők dolgát.
Az átgondolatlan akciók ugyanis gyakran évekre visszavethetik a hazai görögdinnye-termelést. Bár a múlt évben sikerült mindezt elkerülni, az idén úgy tűnik, hogy egy külföldi tulajdonú áruházlánc ismét a magyar görögdinnyével szeretne piaci előnyre szert tenni.
A termelői jelzések alapján a Penny e hét csütörtöktől mindössze 229 forintos kilónkénti áron kínálja majd a magyar görögdinnyét, ezt az árat azonban pillanatnyilag semmi sem indokolja
– közölte Index számára eljuttatott közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A szezon elején járunk, túlkínálatról nem beszélhetünk, a külföldi importnyomás sem érezhető. Egy kilogramm dinnye ma fél gombóc fagylalt árából megvásárolható – jelezték a szakmai szervezetek.
Jelenleg a hazai görögdinnye beszállítói ára 220 forint körüli szinten van. Ehhez képest a Penny 229 forintos fogyasztói ára mindössze 140–150 forintos beszállítói árat feltételez, ami az idén jelentősen megemelkedett termelési költségeket sem fedezi.
„Mélységesen felháborítónak tartjuk, hogy egy áruházlánc a termelők kárára próbál meg hasznot húzni a magyar görögdinnyéből” – mutatott rá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Jelezte,
ha a Penny nem hagy fel a hazai dinnyeszezont és a termelés jövőjét is veszélyeztető felelőtlen akciózással, a kamara egy esetleges demonstrációtól sem riad vissza.
A kamara és a termelők rendkívül visszásnak tartják azt is, hogy miközben a kifogásolható minőségű import görögdinnyének végig magasan tartották az árát a kereskedők, addig a kiváló minőségű magyar görögdinnyét már a szezon kezdetén elkezdik akciózni. Ráadásul a szakma szerint július 20-a előtt az áruházlánc részéről is felelőtlen magatartás akciókat hirdetni magyar származású görögdinnyével, mert még nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges árumennyiség.
Az ágazati szereplők szerint ez egy igencsak barátságtalan lépés a Penny részéről, főként akkor, amikor az áruházláncok azt hirdetik, hogy a magyar termelők mellett állnak.
Az érintett áruházlánc lépése ugyanis nem egy elszigetelt akció, kényszerhelyzetbe hozza a többi, hazai piacon jelen lévő bolthálózatot is, ami végső soron az árak letöréséhez vezethet az egész görögdinnyepiacon.
A termelők szerint ez a lépés sajnos hosszú időre tönkreteheti az egyébként épp a múlt évben újra növekedésnek indult ágazatot.
„A PENNY Magyarország számára kiemelten fontos, hogy üzleteiben minél több magyar termék legyen elérhető, ezzel támogatva jelen esetben is a hazai termelők és gazdák munkáját, viszont legalább ennyire fontos a vásárlók terheinek csökkentése is ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Éppen ezért a vállalat bizonyos esetekben – ahogy a magyar görögdinnye esetében is történt – az irányadó piaci áron megvásárolt terméket a szokásosnál alacsonyabb kiskereskedelmi árréssel adja tovább vásárlóinak. Mindezt annak érdekében teszi, hogy a szankciós infláció elleni küzdelemben a rosszabb anyagi helyzetben lévő magyar családok is hozzájuthassanak kedvező áron az egyik legkedveltebb szezonális magyar gyümölcshöz″
– mondta Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács határozottan kiáll a termelők mellett, és azt kéri az üzletláncoktól, hogy tisztességes magatartást tanúsítsanak a dinnyeszezon alatt, és a valós piaci helyzethez igazítsák a görögdinnye árazását. A termelők és a kereskedők közös érdeke, hogy a fogyasztók megszokott minőségű magyar görögdinnyét vásárolhassanak. Hosszú távon csak akkor biztosított a magyar görögdinnye jövője, ha megőrizzük annak jó hírét, és biztosítjuk a termelők megélhetését – közölték.
A nyári időszakban várhatóan 125–130 ezer tonna görögdinnyét és a becslések szerint 10–12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a hazai termelők a földekről. Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik a dinnyeszezon, sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs – ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.
Magyarországon az átlagos éves fogyasztás 10 kg/fő körül alakul.
A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20–25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, melynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül.
Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus súlyú és alakú, prémium minőségű, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező görögdinnye iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van kereslet.
Az idei szezon elején a szokottnál hűvösebb és fényszegényebb időszak nehezítette a palánták előállítását. Az alacsonyabb hőmérséklet vagy éppen a csapadék hátráltatta az áprilisi és a májusi ültetéseket, így több esetben azokat későbbre kellett ütemezniük a gazdáknak. Ezért a korai ültetések egybecsúsztak és várható, hogy a betakarítás kezdete is összeér több fajtánál. A május végi, július eleji esőzések – lokális özönvizek – és a velük együtt járó lehűlés, hideg hajnalok késleltették a terméskötéseket. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű és minőségű termésre számítanak idén.
A szakember elmondta: 2023-ban összesen 2870 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 10 százalékos területnövekedést jelent. Ezen a felületen mintegy 125–130 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete 315 hektár körül alakul, melyen előreláthatólag 10–12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.
A hazai görögdinnye nagyságrendileg 75–80 százalékát a hazai piacon értékesítik, a többit exportálják. A világon 3,7–3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Európa legnagyobb termelője Spanyolország, ahol a termőterület az utóbbi években csökkent, így ebben az évben 20 ezer hektár alá esett a termőfelületük. Ekkora területről évi 1,2–1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből csaknem 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában Olaszország, Görögország és Törökország.
Míg Olaszországban a túl sok csapadék, addig Spanyolországban a szárazság okoz egyre komolyabb gondokat a görög- és sárgadinnye-termesztőknek.
Magyarország a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőfelületünk kicsi a déli országokéhoz képes, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.
Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek. Viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.
A dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős és gyors emelkedése.
Évek óta nő az önköltség, amelyet eddig a gazdálkodók voltak kénytelenek lenyelni. A következő években pedig elkerülhetetlen, hogy a fogyasztói árakban is érvényesítsék valamilyen formában a költségnövekedést, ellenkező esetben egyre több dinnyetermesztő hagyhat fel a tevékenységgel.
Ám nem csak ebben a szektorban okoz gondot az áremelkedés, hiszen a mezőgazdaság szinte minden területén megfigyelhető, és problémát is jelent. A munkaerő költsége gyorsan emelkedik, drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag és a fólia is.
(Borítókép: Szellő Gábor)