A magyar kormány számára aggályos, hogy Ukrajna újabb, 50 milliárd eurós támogatást kapjon a következő négy évben addig, amíg nem tudni, hogyan használta fel az eddigi 70 milliárdot − hangsúlyozta Tóth Tibor az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (ECOFIN) Brüsszelben. A makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár szerint nem elfogadható az sem, hogy az Európai Bizottság által felvett hitelek kamataira úgy fizessünk újabb hozzájárulást, hogy Magyarország ebből a hitelből még mindig nem kapta meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.
Az államtitkár emlékeztetett, az uniós költségvetés hétéves időszakának felénél a bizottság módosításokat javasolt, azonban a magyar kormánynak számos aggálya van ezekkel kapcsolatban. A 100 milliárd eurós módosítási csomagban szerepel az úgynevezett Ukrajna-eszköz létrehozása is, amelynek keretein belül 2024 és 2027 között az Európai Unió 50 milliárd euróval segítené Kijevet. Ukrajna támogatását illetően többek között kérdéses, hogy az eddig folyósított és jövőbeli támogatási összeg elköltésének ellenőrzése hogyan történik – részletezte Tóth Tibor a Pénzügyminisztérium közleménye szerint.
Hozzátette, az Európai Bizottság azt sem támasztotta alá, hogy a következő évekre egyáltalán elegendő lesz-e az 50 milliárd euró. El kell kerülni, hogy a támogatást évről évre növelni kelljen az ukrán igények függvényében, mint ahogy azt más uniós eszközök esetében látjuk – emelte ki az államtitkár.
Mint mondta, Ukrajnának EU-tagjelöltként biztosítania kell a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat, ez a javaslat szerint feltétele annak, hogy Kijev megkapja a pénzt. Amíg ez a feltétel nem teljesül, Magyarország, amelynek kiemelten fontos a határon túli magyarok védelme, nem tudja támogatni az EB javaslatát.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság egy olyan hiteltörlesztéshez kér a kamatok növekedése miatt pluszpénzt Magyarországtól, amelyből a nekünk járó támogatást eddig nem kaptuk meg. Kiemelte, mindezzel párhuzamosan nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2015 óta a határvédelmi kiadások már bőven meghaladják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint 1 százalékát térítette meg.
A minap számoltunk be róla, hogy hónapok óta a Sándor-palotában áll az új budapesti ukrán nagykövet, Sándor Fegyir befogadó nyilatkozata. Az Index egy, a köztársasági elnökhöz közel álló diplomáciai forrástól úgy tudja, hogy a hosszabbra nyúlt ügymenet oka valójában az, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hónapok óta nem érhető el Novák Katalin számára.
Példaként felhozta, hogy a magyar köztársasági elnök február 24-ére, a háború kitörésének első évfordulójára kezdeményezett telefonbeszélgetést az ukrán elnökkel, ami végül nem jött össze. Hozzátette, hogy ez akár annak is betudható lenne, hogy Zelenszkijnek aznap nem volt erre ideje, ha belátható időn belül megvalósul a telefonos egyeztetés. Forrásunktól azonban megtudtuk, hogy az ukrán elnök azóta sem elérhető Novák Katalin számára, pedig a Sándor-palota áprilisban hat alkalommal is egyeztetést kezdeményezett az ukrán elnöki hivatalnál.
Forrásunk úgy fogalmazott, hogy a magyar fél álláspontja szerint Zelenszkij viselkedése „udvariatlanság egy másik államfővel szemben, főleg egy olyan szomszédos országéval, mint Magyarország, amely csaknem kétmillió ukrán menekültet fogadott be, és folyamatos humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának”.