Természetes anyagok, alacsony, nullaközeli szén-dioxid-kibocsátás a teljes életciklus alatt – nagyjából így lehetne összefoglalni azokat a házakat, amiket a VELUX tervez piacra bocsátani. Az Index betekintést nyert a vállalat koppenhágai, úgynevezett „mintafalujába”, ahol felvázolták, hogy mitől döglik az innovációs légy.
Dánia, illetve a főváros, Koppenhága a fenntarthatóság egyik élharcosa – nem mellesleg gyakorlatilag minden egyes hivatalos felmérés eredménye azt mutatja, hogy világviszonylatban az északi ország lakossága éli az egyik legboldogabb életet. Tiszta, rendezett utcák, kerékpárokat előszeretettel használó lakosság (igaz, az ehhez megfelelő infrastruktúra kiépítésére is odafigyeltek), illetve elektromos autók garmadája. A VELUX meghívására több országból Koppenhágába érkező újságírókat egy olyan hotelben szállásolták el, ahol a szobák berendezései is fenntartható anyagokból készültek. Az „okoszuhanyzó” tudtunkra adta, hogy kisebb vízhőmérséklet, illetve alacsonyabb nyomás mellett mennyi vizet spóroltunk meg használat közben.
A magas életszínvonal ugyanakkor magyar szemüvegen keresztül csillagászati árakkal párosul. Elég, ha azt nézzük, hogy sok helyen 1500, sőt akár 2000 forintnyi dán koronát is elkérnek egy eszpresszókávéért. A helyieknek azonban nem okoz különösebb gondot a számunkra magasabb árak fedezete. Az Index is beszámolt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványára hivatkozva, hogy a dánok órabére az egyik legmagasabb az Európai Unióban – átlagosan 41 euró (15 400 forint). Ugyanez Magyarországon 9,1 euró (3400 forint), míg az uniós átlag 22,9 euró. Elmondható tehát, hogy míg egy dán munkavállaló 123 ezer forintot vihet haza egy nyolcórás műszak után, addig egy magyar dolgozónak be kell érnie 27 ezer forinttal.
De térjünk át az írás fő témájára, vagyis hogy a klímaváltozás közepette miként tudjuk csökkenteni lakhatásunk karbonlábnyomát. A VELUX szerint ideje változtatni az épületekkel kapcsolatos eddigi gondolkodásmódon. A vállalat ez irányba tett lépéseit a dán főváros egy elhagyatott, vasút melletti rozsdaövezetben felhúzott bázisán, a VELUX Living Placesben (élhető otthonok) mutatta be többek között az Index számára, információs paneleken, bemutatókon, illetve két készházon keresztül.
(A minőségi tetőtéri ablakairól is híres vállalat nem egyedüli úttörő e téren. Az Index korábban beszámolt róla, hogy a favázas építészet lehet a jövő (és már a jelen) fenntarthatósági záloga, amivel kapcsolatban már Magyarországon is vannak kezdeményezések.)
Az építőipari fejekben való rendrakás igencsak időszerű, hiszen a szegmens felel a globális szén-dioxid-kibocsátás (37 százalék), valamint energiafelhasználás (34 százalék) több mint egyharmadáért. Ennek ellensúlyozására jött létre a Living Places, ahol azt is elmondták, hogy
a környezetvédelmi szempontok alapján fenntartható otthonokat megfizethetővé is kívánják tenni.
A VELUX által megálmodott házak Dánia legalacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező otthonai, emellett pedig kiváló beltéri klímával is rendelkeznek. „Ezek a házak kizárólag meglévő technológiák által és anyagokból épültek, ami bizonyíték arra, hogy már most rendelkezésre állnak azok a lehetőségek, amik által mind környezetvédelmi, mint anyagi szempontból fenntartható otthonokat létesíthetünk” – hangzott el.
A szóban forgó házak esetében az első kapavágástól a teljes életcikluson keresztül jelentősen redukálható a szén-dioxid-kibocsátás. Ezen épületeket az ár, a szénlábnyom, illetve az optimális beltéri klíma bűvös háromszögében hívták életre, különösen ügyelve a külső és belső burkolatok fenntarthatóságára. Végeredményben közel harmadannyi CO2-t bocsátanak ki (3,8 kg/m2/év), mint egy hagyományos technológiájú, új építésű családi ház (11,1 kg/m2/év).
Az épület hatékonyan képes szűrni a kintről beáramló levegőt. Az ablakokon és ajtókon keresztül történő természetes szellőztetés segítségével egész évben, még külső hőmérséklet-csökkenés esetén is biztosított az egészséges beltéri klíma.
A tetőtéri ablakok mechanikus szellőzésérzékelőkkel vannak összekötve. Automatikusan nyílnak-zárnak az ablakok, illetve a redőnyök, ezáltal növelik a belső légáramlást, megakadályozzák a túlmelegedést és a rossz beltéri levegőminőséget, továbbá több természetes fény jut a házba. A tető lejtős szerkezete jobb fényviszonyokat biztosít még az alsóbb szinteken is, ahová alapból kevésbé jut el a természetes napfény.
Érdemes kitérni egy gondolat erejéig a már említett beltéri klíma kérdéskörére. A dán vállalat abból indult ki, hogy az időnk 90 százalékát zárt térben töltjük, így az épületek kivitelezésének minősége közvetlen befolyással bír testi-lelki egészségünkre. A vállalat által megálmodott, nagy méretű ablakokkal megspékelt tető javítja a nappali fényviszonyokat, a beérkező napfény, valamint a friss levegő által teremt egészséges beltéri klímát. „Nemcsak arra összpontosítunk, hogy környezetvédelmi szempontból jobb otthonokat hozzunk létre, hanem arra is, hogy utat törjünk egy jövőorientált társadalom felé, amely javítja az emberek életkörülményeit.”
A ma építészete óriási hatással van az emberek, illetve a minket fenntartó ökoszisztéma jövőjére. A tervezés során ezért kiemelt fontosságot kell fordítani arra, hogy a fenntarthatóság ne csak a kivitelezés, hanem az épület használata során is megvalósuljon. A VELUX ehhez fűződően öt alapelvet dolgozott ki:
A tervezés során minden egyes, házba kerülő anyag életciklus-elemzésen (LCA) megy keresztül, amivel mérni tudják egy-egy anyag gyártási fázishoz kapcsolódó széntartalmát, illetve a felhasználás során keletkezett, valamint az életciklus végi hulladékfeldolgozásból származó károsanyag-kibocsátást.
Ehhez külön LCA-kalkulátort készítettek, amely nagyban segíti a megfelelő anyag kiválasztását a tervezési folyamat során, hiszen átfogó képet ad a különböző megoldások környezeti hatásairól. Így végeredményben az épület teljes CO2-kibocsátása szimulálható a kiválasztott anyagok vizsgálatán keresztül.
A vállalat komplett közösségi tereket álmodott meg. A lakóparkokhoz emellett egyéb szolgáltatásokat is terveztek. A fő cél a parkok minden egyes négyzetméterének fenntartható módon történő kihasználása, ezen keresztül pedig a költségek csökkentése. Ennek egyik fontos eleme az energiaellátás központosítása, vagyis hogy azt nem házanként építik ki, hanem külön elosztóegységet létesítenek a lakóparkon belül.
A tető csapott szerkezete, tetőablakokkal megspékelve, abban segít, hogy a ház az adott városrészbe illeszthető legyen. Ezáltal egy-egy lakóparkban több otthon fér el, amivel a közösségi érzést kívánják erősíteni.
A Living Places-koncepció tesztelését különböző helyszínekre is kiterjesztették, hogy megbizonyosodjanak annak különböző környezetben való alkalmazhatóságáról. Ennek érdekében különböző típusú, méretű ingatlanokat fejlesztettek ki, legyen szó egy- vagy többszintes családi házról, sorházról vagy éppen többlakásos társasházról. Vagyis az ilyen típusú otthonok akár egy belvárosi környezetben is megvalósíthatók.
„Ez a sokoldalúság lehetővé teszi, hogy az otthonok adaptálhatók legyenek a legtöbb környezetben, az újlakás-építéstől, a meglévő ingatlanok felújításáig, bővítéséig” – közölték.
A VELUX fenntarthatósági törekvései illeszkednek abba az uniós célkitűzésbe, amely arról szól, hogy Európa 2050-re karbonsemleges kontinenssé váljon. A vállalatok számára ehhez külön követelményrendszert hoztak létre, az úgynevezett ESG-t (Environment, Social, Governance, vagyis környezeti, társadalmi, vállalatvezetési felelősségvállalás).
A „zöld pénzügyek” célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg az országok, illetve vállalatok tevékenységét, és ezáltal a rövid távú profitmaximalizáló gondolkodásmódot felváltsa egy újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.
Az ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál:
Ezek a törekvések azonban egyelőre inkább csak kommunikáció szintjén vannak jelen, a legtöbb vállalat csak „zöldre festi” (greenwashing) tevékenységét. „Jövő évtől azonban a legnagyobb cégeknek már meg kell felelniük az előírásoknak, és részletes jelentést kell készíteniük ESG-tevékenységükről. Ki kell alakítaniuk egy, már a környezeti és társadalmi kockázatokat is azonosító és kezelő belső vállalatirányítási rendszert, és felkészíteni ennek felügyeletére vezető szerveiket. A szabályozás óriási előrelépés, hiszen innentől kezdve almát almával hasonlít majd össze a piac, és ennek megfelelően csatornázódnak be a vállalatokat finanszírozó források” – mondta nemrég az Indexnek Schillinger Attila ESG-szakértő.
A VELUX teljes mértékben elítéli a zöldre festést – mondta az Index kérdésére Tina Mayn, a vállalat termékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke. A vállalat innovációs, illetve kutatás-fejlesztési (K+F) részlegét irányító vezető a jelenséget ugyan nem cáfolta, de leszögezte: „a dán gyártó cég az elmúlt években nem sajnálta a forrást az innovációra, illetve K+F-re, amit hűen tükröz a Living Places fenntartható koncepciója”. Ennek bizonyítékaként említette, hogy 2022-ben a cégcsoport nyerte el az EY és a Dán Kereskedelmi Kamara Fenntarthatósági Díját klímastratégia kategóriában, „az értékláncon belüli károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentésére fókuszáló erőfeszítéseiért, valamint a teljes múltbeli működéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszamenőleges semlegesítéséért”.
Tina Mayn szerint a Living Placeshez hasonló kezdeményezéseknek a fenntarthatóság és a klímavédelem mellett azért is van relevanciája, mert energiaválságos időszakot élünk, amit az orosz–ukrán háború tovább erősített. A fenntartható lakhatás így nemcsak környezetvédelmi szempontból elemi érdek, de hosszú távon pénztárcakímélő megoldást is jelenthet a rezsikiadások csökkentésén keresztül.
Magyar szemüvegen keresztül vizsgálni igencsak zsebbe nyúlós a történet. Az Index kérdésére elmondták, hogy az építési költség négyzetméterenként 2 ezer euró, ami talán hazai viszonylatban sem túlságosan irreálisan magas. Az eladási ár ennél azonban jóval magasabb, körülbelül a duplája, hiszen az építési költségekhez hozzáadódik a telek ára, a különböző adóterhek, a tanácsadók, valamint a fejlesztők árrése. A lakhatási költségeket összehasonlító Numbeo portál adatai szerint
Koppenhága belvárosában 56 ezer (közel 2,8 millió forint), míg a külső részeken 38 ezer koronába (1,9 millió forint) kerül egy átlagos lakás négyzetmétere (azt nem részletezik, hogy mit értenek átlagos alatt).
Vagyis az átlagos négyzetméterár 47 ezer dán korona (2,36 millió forint) körül alakul, tehát egy 50 négyzetméteres lakásért 118 millió forintnyi koronát kell kicsengetni.