Mindkét vagyonkezelési forma alapvetően megoldást kínál a jelentős vagyonnal rendelkező családok számára – emelték ki elemzésükben a Studia Pragmatica tudásközpont szakértői azzal kapcsolatban, hogy már csak két hónapig van lehetőség az adómentes felértékelésre a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány keretében.
A tavaszi adócsomag jelentős változást hozott a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok életébe. Július 4-én megszavazták a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kihirdetését követő hatvanadik naptól megszűnik a céges adómentes vagyonfelértékelésének lehetősége a bizalmi vagyonkezelésbe vagy vagyonkezelő alapítványnak átadott részesedés tekintetében – összegezték a KCG Partners Ügyvédi Társulás és a JÖSz Szakkollégium által létrehozott Studia Pragmatica tudásközpont szakértői.
Ezek a vagyonkezelési formák alapvetően megoldást kínáltak a jelentős vagyonnal rendelkező családok számára a vagyon átörökítése. Akár generációkon átívelő megtartása, családi vagyontervezés, hitelezővédelem (vagyonvédelem), esetlegesen házassági vagyonvédelem területén, illetve a szóban forgó törvényjavaslat hatálybalépését megelőzően – a cégfelértékelés tekintetében – még legalább hatvan napig adótervezési megoldást is kínálnak.
Mindkét jogintézmény nyugati mintára került a jogrendszerbe.
„A bizalmi vagyonkezelés alapvetően az angolszász jogrendszerek szerinti »trust«, a vagyonkezelő alapítvány a kontinentális (német) jogrendszerekben fellelhető »privatstuftung« jogrendszerbe átültettet és módosított verziója. Az említett minták évtizedek óta a nyugati vagyon átörökítés bevált és preferált módja a hagyatéki eljárással szemben” – emelik ki az elemzésükben.
Közös jellemzője a jogintézményeknek, a vagyonrendelő/alapító mindkét esetben átruházza a tulajdonjogát a vagyonkezelőre, amely a vagyont a megnevezett kedvezményezettek érdekében, a javukra kezeli, valamint a vagyont vagy annak hozamát a részükre kiadhatja.
A tulajdonjog átruházása azonban nem jelenti azt, hogy ezen vagyonkezelési jogviszonyokban a vagyonrendelő rendelkezési jog megszűnne a vagyona felett, mivel mind a bizalmi vagyonkezelés, mind a vagyonkezelő alapítvány esetében a vagyonrendelő személye és a vagyonkezelő személye megegyezhetnek
– közölték a tudásközpont szakértői, akik úgy vélik, hogy ez azt is jelenti, a vagyonrendelő vagyonából eltávolíthat úgy vagyonelemeket, hogy a rendelkezési joga is megmarad.
A Studia Pragmatica tudásközpont szakértői szerint a felértékelési adóelőny alatt azt a vagyonátadást kell érteni, amelyben a vagyonrendelő a tulajdonában álló céges részesedését – szakértő, illetve könyvvizsgáló által megállapított – piaci értéken adja bizalmi vagyonkezelésbe vagy a vagyonkezelő alapítványnak, amely érték magasabb, mint az adott cégrészesedés megszerzésére fordított érték.
Ezen értékkülönbözet vonatkozásában egyéb esetben 15 százalékos szja- (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetési kötelezettség adódna, mindazonáltal az eddig hatályos szabályok alapján e felértékeléssel történő vagyonkezelőnek való átadás adómentes ügyletnek minősült. A vagyonkezelő ezt követően a vagyonkezelés keretében a cég részesedését értékesíthette is, valamint az átadott vagyoni érték erejéig adómentes kifizetést nyújthatott.
Az elfogadott törvényjavaslat ezen változtatott.
Ugyan nem tette kötelezővé az átadáskor a felértékelést, azonban amennyiben felértékeléssel történik a vagyonátadás, úgy ezentúl már az ügylet értékesítésnek tekintendő, és a fent hivatkozott adófizetési kötelezettségek terhelni fogják. Amennyiben a vagyonátadás nem felértékeléssel történik, úgy adófizetési kötelezettség a piaci értéken történő értékesítéskor vagy a piaci értéken történő vagyonkiadáskor merülhet fel.
Feltehetően annak érdekében, hogy a két jogintézmény továbbra is versenyképes alternatívája maradjon a hagyatéki eljárás keretében való öröklésnek, meghagyta az adómentes felértékelés lehetőségét két esetben.
Az elemzésben ezt úgy részletezik, hogy továbbra is van lehetőség a felértékelésre egyrészt akkor, amikor bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyon kiadására csak a vagyonrendelő halálát követően kerülhet sor, azonban amennyiben ennek ellenére a vagyonrendelő halálát megelőzően kiadásra kerül bármely tőkeelem, úgy a kedvezményezett az adót 20 százalékkal növelt összegben köteles megfizetni. Másrészt szintén lehetőség van az adómentes felértékelésre, ha a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelést vagy vagyonkezelő alapítványt halála esetére, annak napjára rendeli el, tehát a vagyonrendelés az örökhagyó halálozásával történik meg (ez esetben viszont a hagyaték esetén a kötelesrésszel például számolni kell).
A törvényjavaslatot már elfogadta a parlament, amely szerint a törvény kihirdetését követő hatvan nap áll rendelkezéséra azoknak, akik e lehetőséggel még élni szeretnének. A határidő a bizalmi vagyonkezelés létrehozására (bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésére), valamint vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában – a vagyonátadást is tartalmazó – nyilvántartásba vételi kérelem törvényszékhez való benyújtására vonatkozik. A szakértők kiemelik:
Ezen határidőn belül lehetséges még kihasználni ezt a lehetőséget.
„Az információ hamar elterjedt az üzleti világban, ennek megfelelően azt tapasztaljuk, hogy jelenleg rendkívüli érdeklődés övezi a bizalmi vagyonkezelés vagy vagyonkezelő alapítvány létesítését” – zárják elemzésüket.