A lakossági folyószámlákon jelenleg mintegy 7 ezer milliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz van, ez a jelenlegi inflációs környezetben jelentősen veszít az értékéből, káros a családok pénzügyeire, miközben nemzetgazdaságilag is kedvezőtlen folyamat – fogalmazott az Indexnek Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára arról, hogy napvilágot látott a pontos levél, amit a kereskedelmi bankoknak október elsejétől december végéig kézbesíteniük kell az ügyfeleiknek.
„A pénzügyi tudatosság terén elkötelezett a magyar kormány és szükségesnek látja, hogy a bankszámlák tulajdonosai minél több olyan információval rendelkezzenek, amelyek segítséget nyújthatnak a felelős pénzügyi döntések meghozatalához” – mondta az Indexnek Túri Anikó.
Az államtitkára annak apropójából nyilatkozott, hogy a héten újabb részletek derültek ki a kormány állampapírokat érintő intézkedéséről. Így a bankoknak levélben kell tájékoztatniuk az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak a bankbetétekben tartott pénzekkel, ahelyett, hogy állampapírban tartották volna a megtakarításaikat.
Bár a hitelek esetében sokszor felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy hasonlítsák össze a termékeket, a kamatokat és az egyéb feltételeket, de a megtakarítások esetében ez eddig nem kapott ekkora hangsúlyt. Az államtitkár hozzátette:
Pedig ennek még nagyobb hatása van, hiszen többeknek van bankszámlája, mint ahányan hitelt vettek fel, így nagyobb számú az érintettek köre.
Az államtitkár az Index kérdéseire azt is elmondta, hogy a lakossági folyószámlákon jelenleg mintegy 7 ezer milliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz van. Ez az összeg a jelenlegi inflációs környezetben jelentősen veszít az értékéből. Ez pedig káros a családok pénzügyeire, miközben nemzetgazdaságilag is kedvezőtlen folyamat.
„A kormány célja a tájékoztató levéllel a lakosság megtakarításainak védelme, a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése annak érdekében, hogy azok ebben a szankciós infláció sújtotta, nehéz gazdasági helyzetben is megőrizhessék értéküket. A pénzügyi szektor pedig a tájékoztatás nyújtásán keresztül tud hozzájárulni ahhoz, hogy a megtakarítások értéke megőrizhető legyen” – fogalmazott.
A jelenleg társadalmi egyeztetésen kint lévő – tehát bárki által megtekinthető – rövid, közérthető levél célja, hogy bemutassa: meghatározott megtakarítási összegek mekkora hozamot – forintban kifejezett többletbevételt – generáltak volna azok állampapírba történő elhelyezésére esetén.
A levél az alábbi tartalommal kerül kiküldésre:
„Azáltal, hogy a bankoknak összehasonlítással szükséges tájékoztatniuk ügyfeleiket megtakarítási lehetőségeikről, a kockázatmentes állampapírokra fókuszálva – bemutatva, hogy azok mekkora többlet-kamatbevétel elérését tették volna lehetővé – fejlődik a pénzügyi tudatosság” – mondta a lapunknak az államtitkár, majd hozzátette:
A levél rávilágít arra, hogy a közgazdászok által kockázatmentes befektetésként emlegetett állampapírba történő befektetés által több bevétele lehetett volna a családnak, mint a hagyományosan alacsony látra szóló betéttel, köznyelvben csak folyószámlakamatként emlegetett összeggel szemben.
A lakosság banki tájékoztatása kapcsán konkrét eredményelvárása nincs a kormánynak, a tájékoztató levelek kiküldésére október elsejétől december végéig kerül sor, így érdemi keresletnövekedésre ebben az időszakban lehet számítani. „Ugyanakkor a négy elemből álló, az állampapírok iránti keresletet növelő intézkedéscsomagtól azt várjuk, hogy több száz, akár közel 2 ezer milliárd forinttal is emelkedhet az állampapírok kereslete” – tette hozzá.
A kormány számítása szerint a lakossági források 5–10 százaléka mozdulhat meg az állampapírok felé.
A kötelező tájékoztatás tehát része annak a 4 elemből álló intézkedéscsomagnak, aminek célja az állampapír iránti kereslet jelentős növelése. „Míg a tájékoztató levél és a 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) – állampapírok kivételével értendő – megtakarításokra történő kibővítése a lakosságot, addig a bankok állampapír-vásárláshoz kötött extraprofitadó-csökkentési lehetősége és a befektetési alapok szabályozása – amely szerint az alapok többek közt likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben kell tartsák – az intézményi befektetőket célozza” – emelte ki az államtitkár.
Túri Anikó arra is kitért, az állampapírok megvásárolhatók a lakossági folyószámlákat vezető bankoknál, a Magyar Államkincstárnál valamint a Magyar Posta ügyfélkiszolgálási pontjain. A Magyar Államkincstár megbízásából közvetített nyomdai, „kézzelfogható” állampapírok (a Prémium Magyar Állampapír, a Bónusz Magyar Állampapír, az Egyéves Magyar Állampapír és a Magyar Állampapír Plusz is) kizárólag a Magyar Posta mintegy 2 ezer szolgáltatóhelyén érhetőek el.
„Fontos kiemelni, hogy a Posta által értékesített és kezelt lakossági állampapír-állomány (az elmúlt időszak kiváló értékesítési teljesítményének és a lakosság fokozott érdeklődésének köszönhetően) már meghaladta az 1000 milliárd forintot” – zárta nyilatkozatát.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a négy intézkedésről korábban külön nyilatkozott az Indexnek, ez az alábbi linken érhető el.
(Borítókép: Túri Anikó és Novák Katalin. Fotó: Érdi Róbert / Sándor-palota / MTI)