A Richter számára a 40 százalékos különadó befizetése nagyságrendekkel kisebb terhet jelent, mint az extraprofitadó befizetéséből adódó befizetési kötelezettség – fogalmazott az Indexnek a gyógyszeróriás.
A Richter egyértelműen pozitívumként értékeli a kormányzat arra irányuló törekvését, hogy a valós K+F és beruházási tevékenységet folytató cégek részben mentesüljenek a külön és extra adófizetési kötelezettség alól – közölte az Indexszel a vállalat.
A Richter számára a 40 százalékos különadó befizetése nagyságrendekkel kisebb terhet jelent, mint az extraprofitadóból adódó befizetési kötelezettség. A Richter várhatóan tud élni a 40 százalékos adó mérséklésére vonatkozó, 50 százalékos csökkentési lehetőséggel
– közölték, és hozzátették, a részleteket jelenleg vizsgálják, de amíg nem ismertek a bevezetendő globális minimumadóval kapcsolatos jogszabályok, addig nehéz érdemben, ennél bővebben reagálni a megjelent jogszabály-módosításra.
A kormány hétfő éjjel pontosította az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet. Egyértelművé tették az adó mértékét a gyógyszergyártóknál és az energiahordozókra vonatkozóan, ám egyedi szabályzást is beiktattak. Az egyértelműsítés következtében szinte biztossá vált:
AZ EDDIG HATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ ADÓT JÖVŐRE KIVEZETIK.
A módosításból az is kiderült, hogy a gyógyszergyártók a kutatás-fejlesztési tevékenységért cserébe adókedvezményben részesülnek. A csökkentés mértéke a beruházási költség és a kutatási tevékenység közvetlen költségeinek összege. „A csökkentés együttes összege legfeljebb a csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő különadó összegének 50 százaléka” – fogalmaznak a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben.
Ahogy azt korábban megírtuk, a globális minimumadó olyan nemzetközi adóreform, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezett 2019-ben, majd az uniós jogalkotás is átemelt, és amelyhez végül tavaly decemberben Magyarország is csatlakozott.
A REFORM CÉLJA, HOGY A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATCSOPORTOKNAK LEGALÁBB 15 SZÁZALÉK JÖVEDELEMADÓT KELLJEN FIZETNIÜK MINDEN ORSZÁGBAN, AHOL TEVÉKENYKEDNEK.
A globális minimumadó bevezetése tehát jelentős változást hozhat a nemzetközi adózásban, és hatással lehet Magyarország helyzetére is, ahol a társaságiadó-kulcs 9 százalék. A rendszert ugyanis elméletileg úgy alakítják ki, hogy bár nem írja elő a 15 százalékos adókulcs bevezetését, annak életbe léptetése a gyakorlatban elkerülhetetlennek tűnik.
Fontos kiemelni, hogy a „figyelembe vehető adó” (covered tax) kategóriában számos részlet ismeretlen. A covered tax lényege pedig, hogy bizonyos adókat figyelembe lehet venni, be lehet számítani az effektív adókulcs meghatározásánál. Idetartoznak a jövedelemre és nyereségre kivetett adók, úgy, hogy a tágabban értelmezett meghatározásba beleértendők az úgynevezett nettósító adók is. Ilyen például nagy valószínűséggel Magyarországon a helyi iparűzési adó és innovációs járulék, ahol a nettó árbevétel adóalapként a halmozódást kiszűrendő csökkenthető különféle tételekkel.
A Richter a korábban ismertetett válaszában arra utalhatott, hogy a bevezetendő globális minimumadóval kapcsolatos részletszabályok hiányában – ahol elképzelhető, hogy az extraprofitadót valamilyen formában csökkentő tételként figyelembe vehető lesz – még adódnak kérdések.