A jelenlegi kulturális trendekről értekeztek a magyar kultúrpolitika elöljárói a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretei között. A cancel culture és a kultúrmarxizmus mellett arról is beszéltek, hogy az állami forrásokból fenntartott napilapoknak leáldozott, illetve, hogy a konzervatív kultúrpolitika miként veheti fel a versenyt egy olyan felgyorsult és digitalizált világban, ahol nagyon nehéz megtalálni a valódi értéket.
A cancel culture-t (eltörléskultúra), illetve a kultúrmarxizmust jelölte meg Hoppál Péter azon fő kulturális trendekként, ami ellen küzdenie kell a konzervatív kultúrának, így az ezt az irányt képviselő magyar kultúrpolitikának. „A nyugati világban jelenlévő újmarxista kultúra Kelet-Európába is szeretne beszivárogni. Ez nem más, mint a tagadás trendje, ami a hagyományt, a kulturális örökséget tagadja meg” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa a 32. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor kulturális trendekről szóló előadásában. Felidézte, hogy Magyarországon volt olyan, nem is rövid időszak, amikor a tiltás, tűrés, és ennek támogatása jelentette hármas eszmény uralta a közvéleményt, ami egy bűnös eszme. A jelenlegi kulturális trendek, a woke és a cancel culture, ezt hozza vissza – jegyezte meg.
Magyarország értékeit – megőrizve és tiszteletben tartva, de – újszerű köntösbe bújtatva kell egy vékony résen keresztül eljuttatni a közönség számára, ami emberpróbáló feladat elé állítja a magyar kultúrpolitikát – fogalmazott a biztos.
Őrületesen nehéz a sz*rtengerben megtalálni az értéket
– jegyezte meg L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
„Bár mi, magyarok erősek vagyunk abban, hogy egymás ellen forduljunk, küzdenünk kell a cancel culture ellen. Össze kell fogni, vagy lenyomnak minket” – mondta Richly Gábor, aki ugyanakkor megjegyezte: „nem ketrecharcos módjára kell lenyomni másikat, bár ez alól vannak kivételek”. Konkrétumokat azonban nem említett.
Felvetődik a kérdés, hogy ezáltal nem pont a magyar politikai vezetés akarja-e uralni a kultúrát. Hoppál Péter szerint a kulturális, művészeti kvalitásokat nem a mindenkor államhatalomnak kell megítélnie, arra ott vannak az olyan, erre predesztinált szervezetek, mint például a Magyar Művészeti Akadémia. A biztos szerint a kulturális politikai vezetésnek a pénzosztó szereptől is tartózkodnia kell. „Az előző évi tusványosi rendezvényen úgy fogalmaztam, hogy az utcai anarchistáknak nem kellene minisztériumi támogatásokban részesülniük, ez most is tartom, ugyanakkor a kultúra minőségének megítélése nem a minisztérium feladata” – jelezte.
Hoppál Péter a támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország az unió élén áll a kultúra területén történő GDP-arányos állami kiadások terén, amely 0,7 százalékról a duplájára emelkedett az utóbbi 5-6 évben. L. Simon László ugyanakkor attól tart, hogy a kulturális állami beruházások leállításával ez a trend nem fenntartható.
A kulturális trendek között említette az atomizált társadalmat a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Richly Gábor szerint a kulturális benyomások a világhálóra költöztek, a digitális platformok főként a fiatalok mindennapjait határozzák meg. A főtitkár úgy látja: a digitális kultúra nem visszafordítható folyamat, a konzervatívok feladata, hogy a védekező felállásból kimozdulva reagáljanak ezekre a kihívásokra.
Arra kell rámutatni, és olyan kezdeményezéseket kell elindítani, amelynek segítségével az emberek kimozdulnak az okoseszközök árnyékából, és felismerik a személyes kapcsolatok fontosságát, hiszen a valódi közösségteremtő eseményeknek van értelmük
– mondta a Richly Gábor, aki szerint az MMA-nak is olyan programokkal kell előrukkolnia, amelyek – bár rövid távon szembe mennek trendekkel –, ám hosszú távon közösséget teremtenek.
Példaként hangzott el az e-bookok (elektronikus könyvek) térnyerése, amiből azonban Magyarország az erre irányuló kormányzati támogatások ellenére is kimaradt. Hiába vitték le ugyanis az e-könyvkiadás áfáját 5 százalékra, ezzel sarkallva a kötetek elektronikus formában történő kiadását, idehaza mindez nem hozott nagy piacot, ami „a magyar társadalom alapvetően konzervatív attitűdjéből fakad”. Magyarország uniós sereghajtó az e-book-fogyasztás területén, míg például az Egyesült Államokban a digitális kiadványok fedik le a könyvpiac 40 százalékát.
Ennek ellenére nem mehetünk szembe a digitalizációval, hiszen aki nem követi a technológiai fejlődést, az lemarad. Ezért minden könyvnek kell, hogy legyen elektronikus változata, hiszen a konzervatívok feladata (is), hogy a különböző adathordozókon keresztül kultúrát közvetítsenek a közönség felé. Ez szintén része a korábban említett védekező felállásból való kimozdulásnak – mondták. Az e-könyvek mellett egy másik, a digitalizáció térnyerése melletti példaként említették a streamingszolgáltatókat, amelyek jelentősen visszaszorították a mozik forgalmát.
Fenntarthatatlan az állami hirdetések emlőin lógó, hírközlő print napilapok működése – fogalmazott L. Simon László, aki szerint a tematikus, többlettartalmat előállító nyomtatott médiumoknak ugyanakkor még lehet közönsége. Arról is beszélt, hogy a napi hírek nyomtatott formában történő közlésének leáldozott, a televíziós híradások is mindössze a lakosság 10 százalékát érik el, az online médiumok általi, és főként a közösségi médián keresztül történő hírfogyasztás dominálja a piacot.
Az állami támogatások által mesterségesen fenntartott napilaprendszer szembemegy a piac által diktált trendekkel, ám ez rövidesen kiegyenesedik
– mondta Hoppál Péter, aki rávilágított, hogy „egy átlagfogyasztó 3 másodperc alatt, a szalagcímből ítéli meg, hogy érdekli-e a tartalom. Ez egy kihívás, amihez alkalmazkodni kell, hogy a felnövevkő generáció ne legyen kultúridióta”.
Hoppál Péter úgy látja: a közös nemzeti identitással való kulturális felruházás mindenki számára elérhető kell, hogy legyen a közoktatásban.
A beszélgetés tematikáját képezte, hogy az egyre nagyobb terhet jelentő mesterséges intelligencia (MI) jelenlétét miként kell kezelni a kultúra területén. Hoppál Péter szerint a magyar nyelv önmagában egy védernyő a ChatGPT és társaival szemben. Mindezt arra alapozza, hogy „a magyar nyelvben rejlő többlet egy olyan kreatív agyat feltételez, egy olyan adottság, ami megvéd minket a mesterséges intelligenciától, ezáltal pedig hatékonyak lehetünk a túlélésben”.
Ehhez a többlethez nagyban hozzájárul a „művészettel való nevelés” – mondta a miniszteri biztos, aki szerint „a művészeti nevelés olyan kreativitási többletteljesítményt indikál, olyan receptorokat von ki az agyból, ami semmi mással nem pótolható.” Ezért is harcolnak a mindennapos ének-zene-oktatásért – fűzte hozzá.
Az Index a következő napokban folyamatosan jelentkezik cikkekkel, videókkal, fotókkal, exkluzív nyilatkozatokkal Tusnádfürdőről. A részletes programról szóló cikkünket itt találja.
(Borítókép: L. Simon László, Hoppál Péter és Richly Gábor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)