Az elmúlt évek gazdasági folyamataira, valamint az energiaárak drasztikus emelkedésére és az általános inflációra hivatkozva teszi ezt a vállalat, miután a legtöbb kereskedő és szolgáltató már korábban meglépte az áremelést.
A Budapesti Közlekedési Központ közleményében kiemelte, „az egymást követő válságokat a budapesti közösségi közlekedés használói utasként nem érzékelhették, hiszen a társaság nemcsak megtartotta szolgáltatásának színvonalát, hanem folyamatosan fejlesztette is azt”.
Arról is beszámoltak, hogy az elmúlt egy évben 285 új busz és 48 troli érkezett, befejeződött az M3-as metróvonal felújítása, elindult a BudapestGO elnevezésű applikáció.
Attól függetlenül, hogy a járvány vége óta egyre többen térnek vissza a közösségi közlekedéshez, összességében jelentősen csökkent a BKK jegyárbevétele az elmúlt négy évben.
Bár 2022 végére 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben, miközben az energiaárak növekedésével és az általános inflációval a kiadások drasztikusan emelkedtek. A fenntartóra egyre magasabb teher hárul, összesen 60 milliárd forinttal került többe a fővárosnak a közösségi közlekedés, mint 7 évvel ezelőtt.
Ezért a többi magyar közlekedési szolgáltató – a MÁV-HÉV, a MÁV-START és a Volánbusz – után a BKK is megemeli az eseti termékek árát: a vonaljegy 450 forint, a fedélzeti vonaljegy 600 forint, illetve a gyűjtőjegy 4000 forintba kerül szeptember 1-jétől.
A bérletek ára ugyanakkor továbbra sem változik. Így mostantól még inkább megéri havi, negyedéves vagy éves bérletet vásárolni. A felnőtt 30 napos bérlet továbbra is 9500 forint, a diákbérlet pedig 3450 forintba kerül, vagyis ennyi pénzért lehet egy hónapon át korlátlanul utazni
– olvasható a közleményben.