„Idén a GKI továbbra is azzal számol, hogy a gazdaság fél százalékkal zsugorodik, ám a KSH számait látva nem lehet kizárni, hogy a visszaesés még ennél is erőteljesebb lesz. Akár az építőipari, akár a kiskereskedelmi adatokat nézzük, jelentős zuhanást látunk, de ez az iparra is igaz. Az, hogy idén recesszió lesz, az biztos” – mondta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A közgazdász szerint a környező országokban is hasonlóan alakul a várható növekedés.

A mostani recesszió részben annak köszönhető, hogy a kormány elmúlt években erőltetett növekedési politikájának nincs fedezete, elfogytak azok a költségvetési források, amelyekkel korábban fűtötték a gazdasági növekedést

– mondta Molnár László, aki szerint ha megszűnik az uniós pénzek áramlása, azonnal recesszióba kerül a magyar gazdaság. 

Mi lesz jövőre ? 

A GKI vezérigazgatója emlékeztetett az interjúban, hogy az Orbán-kormány az elmúlt egy évben legalább 3000 milliárd forint értékben fagyasztott be beruházásokat az uniós forráshiány miatt. A közgazdász szerint ez a volumen jövőre is hiányozni fog a nemzetgazdaságból. 

Ezért gondoljuk azt a GKI-ban – de hasonlóan látják más kutatók is –, hogy nem lesz itt négyszázalékos gazdasági növekedés jövőre, hanem 2,5 százalékkal nőhet a GDP. Ez a mérték nem kirívóan gyenge, de a gazdasági felzárkózáshoz kevés

 – tette hozzá. A szakember 2024-re nyolc százalék körüli inflációval számol, részint az áthúzódó hatások miatt, másrészt az új terhek miatt.

GDP-növelés

„Csakis a GDP látszólagos növelését szolgálja ez a politika. A kormány rájött arra, hogy az ország felzárkózását a GDP-növekedésben mérik. Ha idehoznak egy nagy gyárat, az papíron jelentős GDP-növekedést fog produkálni. De számoljunk! A debreceni akkumulátorgyárban a 3000 milliárdos beruházással évi 800-900 milliárd forint lesz a plusz-GDP-hozzájárulás – ezt ki lehet majd mutatni. De ebből a magyar munkaerő költsége – a tervezett 9000-es létszám felével számolva – évi 20 milliárd forint lesz mindösszesen” – mondta Molnár László, aki szerint ezzel nem lehet felzárkóztatni a magyar gazdaságot, mert az emberek nem érzik a saját bőrükön a hasznát. 

Úgy véli, a helyzetet csak bonyolítja, hogy ezekben a gyárakban nagyrészt vendégmunkások fognak dolgozni. 

Nem vendégmunkásokra van szükség, hanem olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely a meglévő munkahelyek hozzáadott értékét képes növelni, hogy magasabb béreket tudjanak kifizetni a hazai vállalkozások

 – tette hozzá.

Egészségügy és oktatás

„A közepes jövedelmű országok csapdájából – ahol a magyar gazdaság is van – nem az újabb és újabb feldolgozóipari beruházások vezetik ki az országot. Azok az országok, amelyek ki tudtak jönni a közepes jövedelem csapdájából, ott az oktatásba, az egészségügybe fektettek be. Ha magasabb az oktatási színvonal, biztosított az élethosszon át tartó tanulás, ott a tudás révén nő a termelékenység, ami hozzájárulhatna a bérek emeléséhez” – mondta a GKI vezérigazgatója. 

Molnár László azt mondta az interjúban, hogy ha nem emelik meg az orvosok bérét a diplomás bérek átlagával, akkor az orvosok elvándorolnak.

Nem méri fel a kormány, hány orvosra, tanárra lesz szükség 2040-ben, 2050-ben. Ugyanazt meg kellene csinálni a szociális szféra területén, és akkor el lehet azon gondolkozni, hogy erre fordítsuk-e az adóbevételeket, vagy a veszteséges Vodafone-megvásárlásra, illetve a Liszt Ferenc repülőtér államosítására

– jelentette ki a szakember, hozzátéve, hogy az állam feladatait kellene újragondolni, és a gazdaságba való beavatkozást jelentősen csökkenteni annak érdekeben, hogy az így felszabaduló forrásokat az oktatás, az egészségügy, szociális szféra és a rendvédelem erősítésére lehessen fordítani.

Orbán Viktor vázolta a gazdasági elképzeléseit 

„13 éve építjük az új gazdasági rendszert, a terv az volt, hogy ez 2030-ig kiszolgálja Magyarországot, a Kárpát-medencei magyarságot. Időarányosan jól állunk a 2030-as célok teljesítésében, hiszen 13 év alatt megháromszorozódott a gazdasági teljesítmény” – mondta Orbán Viktor a tusványosi beszédében.

A miniszterelnök úgy véli, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javult, aminek fő mutatója az export, amely megduplázott, a magyar exportcégek aránya pedig jelentősen nőtt.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a termelékenységi ráta messze elmarad attól a céltól, ami erősítené megmaradásunkat. Jelenleg 1,5 a ráta, de 2,1 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség.

Nagy bajban vagyunk, ezért a lehető legtöbb erőforrást kell a családtámogatások irányába csoportosítani.

Ütőképes hadseregre van szükség, „egyenruhás munkások helyett harcosok kellenek”. A miniszterelnök szerint a kormány erre a területre is komoly összegeket fordít, példaként említette, hogy Magyarország – a NATO-elvárással összhangban – a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Elhangzott, hogy 2010 óta tízszeresére növelték a határon túli magyarság számára biztosított forrásokat.

„Jól hangzanak ezek az eredmények, de akad egy kis bökkenő. Három év alatt két meteor is eltérítette pályájáról a magyar gazdaságot. Az egyik a Covid, a másik, sokkal nagyobb meteor pedig az orosz–ukrán háború. Azért küzdünk, hogy visszatérjünk a megfelelő kerékvágásba, és teljesíteni tudjuk a 2030-ra kitűzött célokat” – fogalmazott a kormányfő, aki előre is tekintett.

2024 júliusára állhat újra növekedési pályára a magyar gazdaság. Ekkortól lehet újra erős a banki hitelezés.

Az infláció ez év végére egy számjegyű lehet, így a második fél évben megállítható a reálbércsökkenés.

Bízik benne, hogy a jövő évi európai parlamenti, illetve önkormányzati választások előtt már a kijelölt úton halad a magyar gazdaság, „reményeim szerint a jövő évi tusványosi szabadegyetemen már a 2030 és 2040 közötti tervekről beszélhetek”.

(Borítókép: Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)