Bár éves szinten nőttek, havi szinten stagnáltak a bruttó, illetve a nettó átlagkeresetek a KSH legfrissebb, májusra vonatkozó adatai szerint. A két legfontosabb mutató azonban továbbra sem áll túl fényesen: a reálbérek ismét csökkentek – immár kilenc hónapja csökken a magyarországi fizetések vásárlóértéke.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt 2023 májusában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, kedden publikált adataiból. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 527 900 forintra becsülhető, 16,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 534 000, a költségvetésben 504 800, a nonprofit szektorban 533 300 forintot tett ki, 18,5, 13,2, illetve 12,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 377 600, a kedvezményeket figyelembe véve 391 500 forintot ért el, 17,9, illetve 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A reálbérek immár kilencedik hónapja csökkentek a májusi adatok alapján:
míg májusban 3,0 százalékkal csökkent a reálkereset, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 21,5 százalékos növekedése mellett.
Orbán Viktor miniszterelnök a múltheti tusványosi szabadegyetemen arról beszélt, hogy év végére meglehet az egy számjegyű infláció, amely a január 25,7 százalékos csúcsról júniusra 20,1 százalékra csökkent. A kormány augusztustól az infláció nagy tempóban való csökkenésére, így ezzel egyidőben reálbérnövekedésre számít.
Ahogy arról korábban az Index egy elemzés útján beszámolt: valósághűbb képet kapunk a magyarok átlagfizetéséről, ha a mediánkeresetet vesszük figyelembe.
2023. január–májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkereset 554 700 forint volt, míg nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 368 900, a kedvezményeket figyelembe véve 382 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 13,1 százalékkal nőtt az idei első öt hónapban az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, vagyis a fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 3,2 százalékponttal lenne magasabb.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 572 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 380 600, a kedvezményeket figyelembe véve 394 000 forintot ért el.
Tovább folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, és a várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében – mondta Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet, a kiemelten feszes munkaerőpiac illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17,6 százalék után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást.
A minimálbéremeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását
– tette hozzá.
A megnövekedett költségek továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása mérsékelten megjelenhet az év vége felé. Továbbá az idei év eleji átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban – bónuszfizetések miatt -, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a pénzügyi szektorban, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet, szabadidő alágban.
A gazdasági növekedés helyreállítása, illetve a bérek folyamatos emelkedéséhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt – közölte a KSH átlagfizetésekről szóló közlésére reagálva a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). „A kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött: júniustól többek közt bevezette a kötelező akciózást, aminek mértéke augusztustól 10-ről 15 százalékra emelkedik, júliusban pedig elindult az online árfigyelő rendszer, amelynek köszönhetően a megfigyelt termékek átlagára már 6,7 százalékkal csökkent” – írták.
Meglátásuk szerint az intézkedések hatékonyak és eredményesek, a januári tetőzéshez képest már ötödével csökkent az infláció mértéke. A kormány 200 ezer forinttal megemelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése pedig újra megnyitja az utat a reálbérek növekedése előtt – tették hozzá.