Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Magyarországot az Európai Unió Bilbaóban megrendezett Versenyképességi Tanácsának ülésén július 24–25-én. A gazdaságfejlesztési miniszter a versenyképesség kapcsán kifejtette, „jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést” – áll a tárca közleményében.

Míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – pl. kötelező akciózást és online árfigyelő rendszer –, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani.

A közleménye szerint a miniszter megállapította, hogy nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát, és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.

Vázolta az elengedhetetlen szempontokat

Nagy Márton kifejtette, a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

• Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villam osenergia importját.
• Nagyobb ütemben kell átállni az IPAR 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást.
• Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, amelynek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
• Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
• A miniszter hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja.

Rendkívül károsak a nyilvános utalások

Majd a közlemény szerint a tárcavezető kiemelte: a kamatok alacsony szintre történő visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani a növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését. 

Az árfolyampolitika kapcsán a miniszter hangsúlyozta:

Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is” – zárta közleményét Nagy Márton.

Ezzel feltehetően Matolcsy György is egyetért

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban véleménycikkben fejtette ki erről az álláspontját a jegybank honlapján. Ebben úgy fogalmaz: „Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna. Szerinte vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak.” Majd a jegybankelnök úgy folytatta: 

Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez.

Ezt követően szembesítette az álláspontjával Varga Mihályt, szerinte a pénzügyminiszter akkori beszédében a harmadik állítás mindenen „túltesz, ez már valami más”.

Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta?

– írta Varga Mihály akkori kijelentéseire. Emlékeztetett arra, hogy szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz.

„Nem a benzin, gázolaj, forint, részvények, lakások, az alma vagy a körte árának a változatlan szintjét próbálja megtartani, ha megpróbálná, abból nagy baj lenne” – fogalmazott, majd hozzátette:

kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében? Ugye nem kezdeményezi az árfolyam rögzítését? Nem hiszi, hogy a forint árfolyamát mozgató török, dél-afrikai, argentin és egyéb eseményeket irányítani tudja? Ugye nem gondolja, hogy a forintot támadókat egy dicsérő oklevéllel megfékezheti? Ugye azt sem hiszi, hogy használ Magyarországnak, ha – nem először – meggondolatlanul beszél a forint árfolyamáról? 

Az akkori írását Matolcsy György úgy zárta, hogy javaslatot tett Varga Mihálynak: „hallgasson az ősi bölcsességre: Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle. /Talmud, Ószövetség/”.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)