A fővárosban az átlagos havi albérleti díjak már jóval meghaladják a 200 ezer forintot – közölték az MTI által megkérdezett ingatlanpiaci szakértők.
A Duna House (DH) szakértői saját adataik alapján beszéltek arról, hogy a felsőoktatási felvételi ponthatárok szerdai kihirdetésével induló albérletpiaci főszezonban milyen áron lehet albérlethez jutni a fővárosban. A szakértők azt mondták, hogy Budapesten már most is 200 ezer forint fölött van az albérletek átlagára,
de idén júliusban a havi bérleti díj átlagosan már a 225 ezer forintot is meghaladhatja – és ebben a rezsi még nincs benne.
A DH szakértői szerint a fenti árakra rakódnak még rá a közüzemi számlák és a kaució is, amely most 2-3 havi bérleti díjnak felel meg. Mint mondták, garzonlakást jelenleg 150-170 ezer forintért, két hálószobásat 250-350 ezer, három hálószobásat pedig átlagosan 350-500 ezer forintos bérleti díjért lehet kivenni havonta a főváros frekventált területein. Általánosságban kéthavi kauciót kérnek a tulajdonosok a beköltözéskor, azonban ha kisállattal szeretne költözni a bérlő, akkor háromhavi kaucióval érdemes kalkulálni.
A vidéki egyetemvárosok közül Debrecenben szintén lehet akár 200 ezer forint körüli árakkal is lehet találkozni. Szegeden és Sopronban 150 ezer, Pécsen 130 ezer, Miskolcon pedig 110 ezer forintos átlagos bérleti díjakat tapasztaltak.
A szakértők kiemelték: albérletkeresésnél is fontos, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik, és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása. Érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, hiszen egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.
A DH a későbbi félreértések elkerülése érdekében írásos bérleti szerződést javasol a bérlőknek és a bérbeadóknak is. A legbiztosabb, ha ezt közjegyző előtt kötik a felek, így közokiratnak minősül, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni.
Az MTI-nek az ingatlan.com szakértői – ugyancsak a saját adataik alapján – szintén arról beszéltek, hogy július végén Budapesten 240 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A legnagyobb választékkal rendelkező városrészeket, köztük a III., VIII., XI. és XIII. kerületet 220-250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte.
A legdrágább kerületek közé tartozik az I., a II. és az V. kerület 300-368 ezer forinttal.
A legnagyobb egyetemvárosok közül Győrben 185 ezer, Veszprémben több mint 172 ezer, Debrecenben 170 ezer forint az átlag a mostani kínálatot nézve. Ennél valamivel olcsóbb városnak számít Pécs és Szeged, illetve Miskolc, ahol 140 ezer és 135 ezer, illetve 100 ezer forintos az átlagos bérleti díj.
Az ingatlan.com szakértői rámutattak arra, hogy most kéthavi bérleti díjnak megfelelő kauciót és egyhavi bérleti díjat kérnek előre a tulajdonosok, ami a nagy egyetemvárosokban 500 ezer forintnál nagyobb egyösszegű kifizetést is jelenthet a bérlőknek. Ezért érdemes körültekintően eljárni, amikor kiadó lakást keres valaki.
Mindeközben az Otthon Centrum (OC) közölte, Budapesten a téglalakások havi bérleti díja az év első hat hónapjában kötött szerződések alapján 236 ezer, míg a legnagyobb vidéki városokban 165 ezer forint.
A fővárosban a IX. kerületben 230 ezer, a XI. kerületben 240 ezer, míg a VIII. kerületben 200 ezer forintért találhatnak bérelhető ingatlanokat a hallgatók. Ennél jóval több lakbérrel kell számolnia annak, aki a II. kerületben (341 ezer forint), a VI. kerületben (317 ezer) vagy az V. kerületben (305 ezer forint) szeretne egyetemi évei alatt élni.
Közölték, 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő kaucióval kell számolniuk a bérlőknek. Az OC az albérletet keresőknek egyebek mellett azt tanácsolja, nézzék meg, hogy a kiválasztott lakás hol helyezkedik el az adott városban, mennyire van távol az egyetemtől, és milyen rezsiszámlára lehet számítani.
Az otpotthon.hu saját adatai alapján a fővárosban az egyetemek környékén, a XI., a III. kerületben, Zuglóban és a belvárosban 200 ezer forint alatt kisebb lakásokat már ritkán találni. Tapasztalataik alapján a bérlőknek kéthavi kaucióval kell számolniuk, de előfordul a háromhavi is, főleg speciális esetekben (például kisállat esetén).
Az albérleti szerződés sarkalatos pontjai között említették egyebek mellett az albérleti díjat, fizetési határidőt, fizetési módot, a bérleti szerződés időtartamát, a kaució összegét, illetve az albérlő és a főbérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérleti szerződés felmondásának feltételeit.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)