A sajt, a tulipán vagy a fapapucs jut először a legtöbb ember eszébe Hollandiáról, miközben a paradicsomtermesztésre is legalább olyan büszkék lehetnek a németalföldiek. Eddig azt hittük, a paradicsomexportjuk verhetetlen, az energiaár-robbanással azonban tavaly újraindult a verseny, és egy magyar termelői értékesítő szervezet, a Trivega olyan piacokra is betört, amelyek eddig jellemzően holland fennhatóság alatt álltak, legfeljebb a lengyeleknek osztottak még lapot. Így tűnt fel az üvegházait geotermikus energiával működtető dél-alföldi társaság Csehországban és Németországban is.
Masszív bővülés jellemezte a 15 taggal 50 hektáron termelő, magyarországi paradicsom-nagyhatalomnak számító Trivega Kft. elmúlt évét, miután az árbevétele az egy esztendővel korábbi 5,89 milliárd forintról 8,16 milliárdra nőtt tavaly. Ráadásul a forgalom növekedése és a befolyt támogatás húzta magával a profitot is, az adózott eredmény ugyanis 37-ről 185 millió forintra ugrott. Mindeközben kivitelben is szintet lépett a kisteleki központú társaság: az exportárbevétel 373 millió forintról 929 millióra nőtt.
Az egész európai gazdasági helyzet lenyomata, hogy ilyen évet zártunk, gondolok itt elsősorban a háborúra, a szankciókra, az elszabadult energiaárakra
– kezdte az Indexnek Nemes-Nagyné Vas Andrea, aki a 2012-es alapításától irányítja a Trivegát, amely 2019 januárja óta termelői értékesítő szervezeti (TÉSZ) formában működik. Kifejtette: a villamos energia, illetve a földgáz ára úgy kilőtt, hogy a legmodernebb nyugat-európai üvegházas kertészetek is újragondolták a termelési ciklusukat. „Egyik pillanatról a másikra monumentális termelői egységek váltak kihasználatlanná jellemzően Hollandiában és Lengyelországban, miután képtelenek voltak elindítani a megvilágított üvegházfelületeket. Korábban elképzelhetetlen volt, mégis megtörtént: a nagy múltú nyugati üvegházas termelők 80-90 százaléka be sem ültetett télire. Hirtelen felértékelődött, hogy mi termálvízzel, azaz geotermikus energiával fűtünk” – jelezte a szakember.
Nemes-Nagyné Vas Andrea rávilágított:
ahogy a nemzetközi konkurencia számára kezelhetetlenné vált tavaly a rezsiköltségek menedzselése, úgy gyakorlatilag azonnali áruhiány jelentkezett Európa-szerte, a piaci rést betömve pedig a Trivega Csehországban és Németországban is elkezdett relatíve nagy mennyiségben szállítani.
Korábban az export jobbára Románia és Szlovákia magyarlakta területeire korlátozódott, és a teljes forgalom mindössze 6 százalékát adta. Ma már ez az arány 13 százalék. „Ez a kereslet-kínálat örök szabálya, keresleti piac alakult ki, magasabb árakon tudtuk értékesíteni a paradicsomot” – mondta a cégvezető. Ugyanakkor hozzátette: nem feltétlenül cél a 15-20 százalékos exportarány, az elsődleges küldetés továbbra is a belföldi piac, a magyar vásárlók kiszolgálása marad.
Az elmúlt időszak ugyanakkor minden eddiginél élesebben világított rá az energiafüggőség problémakörére. „A kútfúrás sem olcsó mulatság, az engedélyeztetésről nem is beszélve, de nem hasonlítható ahhoz a fejfájáshoz, amit tavaly a nyugat-európai versenytársainknak okozott az energiaár-robbanás. A fűtésükként szolgáló földgáz köbméterenkénti ára volt, hogy a 10-16-szorosára nőtt. A hazai termelést pedig elsősorban a magas villamosenergia-árak bizonytalanították el” – morfondírozott a Trivega ügyvezetője.
Túl az üvegházak termálvizes fűtésén Nemes-Nagyné szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy a Dél-Alföldön a napsütéses órák száma nemcsak Magyarország többi részénél kedvezőbb, hanem európai összevetésben is kiemelkedő. Éppen ezért mesterséges megvilágítás nélkül is kiváló minőségű árut eredményezhet a téli, korai ültetés utáni jó szedés.
A cégvezető azzal azért kiegészítette a fényes pénzügyi eredményeket, hogy a költségek nem náluk jelentkeznek, hanem az egyes termelői tagoknál. Ehhez nem árt tudni, hogy válságban is nőttek a munkabérek, miközben a műtrágya a földgáz áremelkedésével legalább a háromszorosára drágult. Míg 2021-ben fél évre elegendő mennyiséget raktároztak el, addig tavaly inkább már a 2023-as beruházási célokra spóroltak, miután látták, hogy a korábban az egekbe szökő építőanyagárak normalizálódni kezdtek.
A tervezést persze az is segítette, hogy a forint árfolyama stabilizálódott az euróval szemben: igaz, hogy a 430 felettihez hasonlóan már a 370 alatti jegyzés is a múlt, de a mostani kurzussal legalább hosszabb távon lehet tervezni.
Kitért arra, hogy az inputanyagok árai is mérséklődtek az idén, de ez egy lassabb folyamat, a kereskedő partnerek ugyanis a marzs egy részéhez azért ragaszkodnak. „Viszonyításképp mi heti árakon dolgozunk, a nemzetközi piac aktuális változásai ránk is nagy hatással vannak” – mondta Nemes-Nagyné Vas Andrea. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a TÉSZ tagjai 50 hektáron termelnek, miközben a teljes hazai üvegházas kertészeti kapacitás sem több 200-220 hektárnál. Ezt a holland vagy a lengyel piacon két nagyobb családi vállalkozás már lefedi. A termelői csoporthoz tartozó 50 hektárból 38-on paradicsomot termelnek, a fennmaradó 12-n pedig kígyóuborkát, illetve fejessalálát. Korábban számottevő tétel volt a kaliforniai paprika is, ám annak a közelmúltban búcsút intettek.
Az idei első fél évben azt látják, hogy a magasabb bázishoz képest is további 10-12 százalékot nőttek, a tavalyi 8,16 milliárd után az év végén várhatóan 9 és 10 milliárd forint között alakulhat az árbevétel. Pedig a termelés szinte kilóra megegyezik a tavalyival, a különbségért elsősorban az export kedvező alakulása felel. Több mint 30-féle paradicsomot állítanak elő, legnagyobb volumenben nagy fürtöst, koktélparadicsomot, illetve cherryt. Ezeknek az árazása tavasszal meglódult, a nyárra azonban a múlt évi szinten stabilizálódott.
Rendkívül árérzékeny a belföldi piac, nagyon meggondolják az emberek, mire, mennyi pénzt adjanak ki. Ha valami drágább, de mégis a kosárba kerül, annak kiváló minőségűnek kell lennie. Láthatóan az áruházláncok is tisztában vannak ezzel, így szervezik az akciókat hétről hétre
– összegezte tapasztalatait a Trivega vezetője, hozzátéve, hogy a tudatos vásárlói réteg szélesedésével szerencsére az élelmiszerpazarlás is látványosan csökken. Újabb áremelkedésre legfeljebb az ősszel lehet számítani, a szabadföldi termény kifutásával.
A további növekedéshez nem felvásárlások, hanem beruházások kellenek Nemes-Nagyné szerint. Ennek szellemében a TÉSZ-en belüli saját érdekeltségüknél, a Nemeskert Kft.-ben további csaknem 5 hektárnyi üvegházat építenek Forráskúton. Ez egy közel 3 milliárd forintos fejlesztés, amely 50 százalékos támogatás mellett valósul meg a Vidékfejlesztési Program keretében. Az uniós pénz mellett a forrás másik felét banki hitelből, illetve önerőből állják. Két lépcsőben valósítják meg a fejlesztést, 3 hektárt még az idén felhúznak, a fennmaradó részt pedig jövő tavasszal.
Emellett Trivega-szintű fejlesztés a kisteleki logisztikai központ 35 százalékos növelése, ami tavaly le is zárult. Az épületbővítés mintegy 600 millió forintot emésztett fel, míg az új csomagológépsor további 250 milliót. Ez utóbbi az eddiginél környezettudatosabb csomagolást tesz lehetővé, kevesebb műanyag-felhasználással, ráadásul elősegíti a sérülésmentes szállítást. Ezzel együtt
az EPR-díjak 10-11 százalékos költségnövekedést hoznak várhatóan a csomagolóanyagban, aminek a kigazdálkodása nem lesz egyszerű feladat.
A TÉSZ-tagok fejlesztéseire egyébként külön operatív program áll rendelkezésre nemzeti, illetve uniós hátterű forrással, amelynek az éves kerete 1,5 milliárd forint. Ebből az összegből jut a kertészetek fejlesztésére, korszerűsítésére, olyan új beruházásokra, amelyek az ökológiai lábnyomukat mérséklik vagy az energiafüggőségüket csökkenti. „Kifizetődő előre menekülni, de óvatos duhajként tesszük” – nyugtázta a szakember.
A Trivega-sztori írói, a termelői csoportok második és harmadik generációs családi gazdálkodók. Eredetileg fólia alatt termeltek zöldséget, a 2000-es évek pályázati lehetőségeivel élve ugyanakkor fokozatosan áttértek az üvegházakra. Azzal a céllal hozták létre 2012-ben a Trivega Kft.-t, hogy a Dél-Alföldön megtermelt, kiváló minőségű paradicsomot minél rövidebb idő alatt juttassák el a magyar családok konyhaasztalára. Ebben kiemelt szerepe van az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncoknak, ez a csatorna felel ugyanis a bevételeik több mint 80 százalékáért. A ma ismert működési modelljüket erősítette a nagy bolthálózatok 2010-es évek elején bekövetkezett szemléletváltása, amely arra irányult, hogy ne disztribútorpartneren keresztül szerezzék be a zöldséget, hanem közvetlenül a termelőktől. A Trivega Kft. alapító tagjai anno úgy ítélték meg, hogy termelőnek már külön-külön is kellően nagyok, önálló beszállítónak viszont kicsik, ezért összefogtak. Az elmúlt évtized azt mutatja, hogy érdemes volt ebbe az irányba mozdulni, ráadásul az idénymunkásokkal együtt 550-600 ember megélhetését biztosítják.
(Borítókép: Trivega)