A miniszterelnök politikai igazgatója szerint természetes dolog, hogy a világpolitikai összefüggéseket napjainkban folyamatosan vizsgálni kell, sőt aki erre nem képes, az alkalmatlan a politikai munkára. Orbán Viktor Tusványoson elmondott beszédének első része is ezt tükrözi, „eddig magyar miniszterelnököt ilyen hosszan és mélyen globális politikáról nem hallottunk még beszélni” – tette hozzá. A kormány szerint az előttünk álló két évtized legfontosabb kérdése a két nagyhatalom közötti rivalizálás, amely egyfajta civilizációs háborúként is felfogható.

Magyarország szerepe az új világrendben

Orbán Balázs szerint a kérdés az, hogy erre Európa – és azon belül Magyarország – hogyan reagál. A kabinet szerint ha a kínai–amerikai hatalmi harc háborúba torkollik, az rossz; az lenne az ideális, ha kialakulna a modus vivendi, tehát a békés együttélés. Majd kitért arra, hogy a világkereskedelem szintén keletről nyugatra tolódik, ami Magyarország számára kedvező, hiszen „szeretnénk keleti és nyugati tőkét is látni”.

Az Index azon felvetésére, hogy ebben a megközelítésben a kormány álláspontja szerint Samuel P. Huntington politológusnak igaza volt-e, és a jövőt valóban a civilizációs háborúk dönthetik el, Orbán Balázs leszögezte:

abban az értelemben igaza volt, hogy Francis Fukuyama filozófus tévedett. Tehát nem egyetlen típusú politikai felfogás uralja majd az egész világot, hanem különböző elképzelések versenyeznek majd egymással, melyek civilizációs alapon rendeződnek el. Huntington kettőnél több civilizációt látott, ám most úgy tűnik, hogy két »naprendszer« következik. Ezt a magyar kormány adottságként fogadja el.

A miniszterelnök politikai igazgatója ezt követően arra a felvetésünkre válaszolt, hogy nem lenne-e kifizetődőbb válasz ebben a helyzetben, ha egyértelműen letennénk a voksot a nyugati civilizáció mellett, hiszen akkor Európa egységesebb és erősebb lenne. Orbán Balázs szerint „teljesen logikus lenne, ha Európában konszenzus alakulna ki arról, hogy önálló hatalmi pólusként kell eljárnia, amely a nagyvadak között képes betölteni a szerepét. A probléma a kontinensünk megosztottsága. Brüsszelben úgy gondolják, hogy nekünk csatlósként kell viselkednünk, Amerika alárendeltjeként”.

„Az összekapcsolódás azért fontos, hogy azt a felzárkózást, amit az elmúlt 12 évben folytattunk, tovább vigyük. Ha az ország tényezőit – történelmét, geopolitikai és gazdasági szerkezetét – figyelembe vesszük, akkor minden arra predesztinálja, hogy nyitott és exportorientált legyen” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a kormány külpolitikájának kulcspontja a nemzeti érdekeken alapuló politizálás. Szerinte a nyugati értékek eróziója miatt az ezen alapuló külpolitika Európában nehezebbé vált, „ha letérnénk erről az útról, az kudarc lenne”.

Kritikus hangok az MCC Feszten

Orbán Balázs szerint a baloldal feladta a népi, nemzeti gyökereit, és átsodródott a globális, liberális oldalra. Ez utóbbi tudást nem épít, és a hazai politikai életbe egyfajta nyugati ideológiát próbál integrálni, amely azonban nem illeszkedik a magyar emberek gondolkodásába.

Egy magyar politikusnak nem lehet az a feladata, hogy a jegesmedvék – legyenek bármilyen aranyos állatok – megvédése mellett kardoskodjon. Ki fogja óvni a búbos bankákat vagy más, a Kárpát-medencében őshonos állatokat, ha nem mi? A jobboldal érti a környezetet, a kontextust, ugyanakkor mindig figyelembe veszi a magyar sajátosságot és annak irányát. Ha az MCC Feszten körbenézek, akkor azt látom, ez a munka a jobboldalon nemcsak elkezdődött, hanem szervesült is.

Hangsúlyozta annak fontosságát is, amit Orbán Viktor a hatalom természetéről Tusványoson elmondott. A miniszterelnök saját definíciója szerint a hatalom a közös cselekvés képessége. Ennek a közös cselekvésnek az egyik látható sikere pedig éppen az MCC Feszt.

(Borítókép: Orbán Balázs 2021-ben. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)