Az idei év első félévében 7353 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint a tavalyi év azonos időszakában – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei év első felében az előző évi adatokhoz képest Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66 százaléka) agglomerációkban valósult meg.
Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24 százalékkal), miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben (5,3 százalékkal) csökkent.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 4,0 százaléka lakóparkban található. A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt. E tekintetben is érzékelhető az arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára – írta a KSH.
A lakásépítések száma az első félévben a várakozásoknak megfelelően, kedvezőtlenül alakult. Az új lakások száma 19,5 százalékkal esett vissza, amely csökkenés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a háztartások jövedelmi helyzetének romlása, másrészt a magas kamatkörnyezet, harmadrészt pedig az orosz–ukrán háború és a kapcsolódó szankciók miatti bizonytalan gazdasági környezet hátráltatta a lakásépítéseket.
Ugyanakkor a lakásépítéseket a kínálati tényezők is gátolják: az árak az alacsonyabb kereslet ellenére továbbra is magasak, és az építkezések megszervezése, a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézkes. A visszaesés mértéke az első két negyedévben hasonló mértékű volt.
Az első félévben az átadott új lakások száma legnagyobb mértékben, 36,0 százalékkal a fővárosban esett vissza, amelyben szintén kiemelt szerepük lehetett a magas áraknak. Ezzel szemben a községekben épített lakások száma 9,2 százalékkal nőtt a kormányzati lakáspolitikának is köszönhetően, amely a nagyobb városok agglomerációjába való kiköltözést jelenti – a későbbiekben pedig ingázást a nagyobb városokba
– értékelte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki arra is kitért, hogy a következő időszakban a lakásépítések száma vélhetően még nem tud emelkedni – ezt mutatja a kiadott építési engedélyek számának 38,6 százalékos csökkenése is. Majd kiemelte:
A múlt adatai alapján nincs szoros kapcsolat az épített lakások és az építési engedélyek száma között, így ekkora mértékű visszaesésre az elkészült lakásoknál nem számítottak.
Regős Gábor szerint az építési engedélyeknél érdekes tendencia rajzolódik ki: itt a községekben a legnagyobb, a fővárosban a legkisebb a mérséklődés. A lakásépítések számának jövőbeni alakulását nagyban meghatározza majd a városokban a csok helyébe lépő új támogatási forma is. A lakásépítések száma akkor növekedhet újra, ha a kamatkörnyezet normalizálódik és a háztartások jövedelmi helyzete is javul, azaz ebből a szempontból is fontos feladat az infláció letörése – külön is kiemelve az építőipart érintő áremelkedést.
Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint a tavalyi év első félévében.
Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni.
Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma. A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29 százalékos volt.
A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete 42 százalékkal növekedett – összegezte a KSH.