Magyarországon a fiatalok 27,1 évesen költöznek el a szüleiktől, ez az Európai Unió középmezőnye. Azonban, nem Magyarországon a legmagasabb az átlag.
Az Európai Unióban 26,4 éves kor az átlag, amikor a fiatalok különköltöznek a szülőktől. Uniós szinten a finn fiatalok hagyják el leghamarabb a szülői házat, Magyarországon az átlag 27,1 év, ami a közösség középmezőnye.
Ám harmincéves kor felett költöznek el a fiatalok az olaszoknál, horvátoknál, görögöknél, spanyoloknál. Uniós szinten a legrosszabb helyzet Horvátországban van, ott átlagosan 33,4 évesen költöznek el a szülőktől a gyermekeik.
Európa-szerte jellemző, hogy a nők előbb elköltöznek a szülői házból.
Az Eurostat adatai szerint a nők átlagosan 25,4, a férfiak 27,3 évesen költöznek el otthonról. Magyarországon a két nem között viszont 2,7 év van, a magyar nők jobban közelítenek az átlaghoz.
Ahogy azt korábban megírtuk, finoman szólva sincs könnyű helyzetben az a magyarországi fiatal, aki saját ingatlanhoz szeretne jutni – derül ki egy fiatalok jövőképét bemutató, idén kiadott tanulmányból. Önerő nélkül gyakorlatilag esélytelen, ráadásul az ingatlanárak mellett a hitelkamatok is az egekben vannak.
A tanulmány rávilágít, hogy minden 4., illetve 5., 45 évnél fiatalabb magyar megfordult a bérlői piacon, mielőtt saját lakást vásárolt volna. A gyermekvállalás előtt álló fiatalok körében a legmagasabb a bérlés aránya, mely 27 százalék.
Ez részben tükrözi az elnyújtott átmenetet a szülői házban való lét és a családalapítás között, és a változó élethelyzethez való alkalmazkodást teszi lehetővé.
A magántulajdonú bérlemény ugródeszkaként szolgál a saját tulajdonú lakás megszerzéséhez. Az első saját tulajdonú lakásba költözők esetében a 35 évesnél fiatalabbak 25 százaléka, míg a 36–45 évesek 21 százaléka volt ezt megelőzően bérlő.