Évtizedek óta nem látott sebességgel zajlik a változás a biztosítási piacon: az új szabályozók és az extraprofitadó új rendet vág, fúziók és vezércserék jelzik az átalakulást.
Új néven, Alfa Biztosítóként működik tovább Magyarország egyik legpatinásabb biztosítója. A holland Aegon a rendszerváltás előtt, 1986-ban kettéválasztott magyar biztosítási piacon a hagyományosan élet- és lakásbiztosításokban erős Állami Biztosítót vásárolta meg 1990-ben. A társaság azóta is piacvezető a lakásbiztosítások terén.
A holland anyavállalat 2020 őszén keresett több kelet-közép-európai országban működő leányvállalatának új tulajdonost, a lengyel, román és török érdekeltség mellett a csomag legértékesebb tagja a magyar biztosító volt. A pályázaton az osztrák Vienna Insurance Group (VIG) lett a befutó, amely 830 millió eurót fizetett a 4 vállalatért. A VIG korábban 3 tagbiztosítóval – Union, Erste Vienna Life – volt jelent hazánkban, ám az addig a legtöbb országban alkalmazott multibrand stratégiát épp Magyarországon adta fel, amikor az Aegon üzlet előtt, 2018 áprilisában a 3 tagbiztosító összeolvasztásáról döntött.
Miután a magyar kormány fontosnak tartotta a magyar tulajdon erősítését a biztosítási szektorban, ezért megfakasztotta a hazai tranzakciót. Hosszas tárgyalások után az a megállapodás született, hogy
a magyar állam nemcsak az egykori Aegon Biztosítóban, de a VIG magyarországi leányvállalatában, az Union Biztosítóban is 45 százalékos tulajdonrészt szerez.
Az ügylettel mind a két fél elégedett volt, hiszen az állam komoly pozíciókat szerzett, az ügylettel pedig a VIG piacvezető biztosítóvá vált a magyar piacon. A folyamat zárása történt meg augusztus 1-jén, amikortól immár a névből is lekerült a korábbi holland tulajdonos. Az Alfa Biztosító ügyfeleinek a névváltás semmiféle teendővel nem jár: a társaság korábbi honlapja (aegon.hu) automatikusan átirányít az Alfa honlapjára (alfa.hu), a társaság korábbi telefonszámai is tovább élnek.
Az elmúlt hetekben azonban nem csak az Aegon–Union-ügy mozgatta meg a hazai biztosítási piacot. A szektor lényegében az elmúlt év vége óta komoly átalakulásban van. Akkor jelentette ugyanis be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy a korábbiaknál komolyabb figyelemmel kísérik majd a biztosítási szektort, mivel úgy ítélik meg, hogy sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek a területen, mint ahol tart a hazai biztosítási piac. Míg a gazdaságilag fejlett országokban,
az OECD tagállamaiban a biztosítók díjbevétele a nemzeti össztermék, a GDP közel 9,5 százalékát teszi ki, addig Magyarországon ez az arány csak 2,5 százalékos, amivel még a visegrádi országok között is sereghajtók vagyunk.
A lakosság pénzügyi vagyonán belül még 2022-ben, az szja-visszatérítés évében sem tudtak előrelépni a biztosítási tartalékok. Az életbiztosítások díjbevétele a 14,5 százalékos infláció mellett alig 1 százalékkal nőtt tavaly, ráadásul a gazdasági helyzet megnehezülése, az infláció felpörgése miatt a IV. negyedévben a kifizetések (lejárati és kárkifizetés, illetve visszavásárlások) összege meghaladta a díjbefizetések összegét.
Az idei első negyedév 2022. végéhez képest már kedvezőbb képet mutatott, ám az életbiztosításokba érkező 22 milliárd forint 12,5 százalékkal elmaradt a tavalyi I. negyedévben az ügyfelektől érkező befizetésektől.
A kormányzat első lépésként a lakásbiztosítási piac szabályozásába fogott: jövő tavasztól évente egy alkalommal – a kötelező biztosítási piacon korábban alkalmazott kampányhoz hasonlóan – az ügyfelek szabadon felmondhatják korábbi lakásbiztosítási szerződésüket, és újakat köthetnek. A lépéstől a kormányzat a verseny élénkülését, a szolgáltatások komolyabb versenyét és az alulbiztosítottság csökkenését várja – nyilatkozta az Indexnek Kovács Zsolt, a nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztos.
A legnagyobb online alkuszcég, a Netrisk vezérigazgatója, Besnyő Márton úgy vélte, bizonyos, hogy a lakásbiztosításoknál is lesz díjverseny, mert a lakásbiztosítások 91 százaléka 4 biztosítónál van. A többi biztosítónak ez a kampány így jó beszállási lehetőséget kínál arra, hogy piacot vásároljon. Szerinte
a kampánnyal csak az első évben, jövő márciusban önmagában egy hónap alatt lehet meg a korábbi évek 350-400 ezres kötése, és a 3. évben akár 800 000-1 millió új szerződés is születhet.
A szabályozó ugyanakkor a közvetítői piacba is belenyúlt, amikor a lakásbiztosítások esetében 20 százalékban maximalizálta a biztosításközvetítőknek adható jutalékszintet.
A biztosítási piac számára ugyanakkor a lakásbiztosítási szabályozásnál is jobban fájt, hogy a kormányzat tavaly a biztosításokat is bevitte az extraprofitadó hatálya alá, ráadásul idén év elején még egyet csavart is rajta. Ráadásul 2024-re sincsenek vérmes reményeik, miután kiderült, hogy miközben a bankszektor terheit csökkenti a kormányzat, a biztosítók extraprofitadója 2024-ben is változatlan marad.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) májusban közleményben emelte fel a szavát, hangsúlyozva azt, hogy jórészt az 50 milliárd forintot meghaladó extraprofitadónak köszönhetően
a szektor tavalyi 35,8 milliárdos adózott eredménye 57 százalékkal maradt el a 2021-es 82,6 milliárdtól, és az idei évre megemelt pótadó még komolyabb terhet ró majd a szektorra. Idén ugyanis az extraprofit adó 84,5 milliárdos terhet jelent,
emellett a szektor tavaly 11,7, idén 123,7 milliárd forint biztosítási adót fizet majd – ezt ugyanakkor jórészt át is hárítják az ügyfelekre. A Mabisz vélekedése szerint a szektor 2023-ban egészen biztosan veszteséges lesz.
A kérdés az, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Egyrészt bizonyosan lehet még a hatékonyságot növelni – a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb digitalizációs jelentése szerint például épp az életbiztosítások terén van lemaradásban az elektronikus csatornák használata, bár azt is hozzátették, hogy ennek részben szabályozói okai is vannak. Ugyanakkor azt, hogy lehet hatékonyságot növelni, jól mutatja, hogy a Mabisz is tett tavasszal javaslatokat, sőt a napokban a piacvezető alkuszcsoport, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. 12 pontból álló javaslatcsomagot állított össze és küldött meg a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak.
A másik út bizonyosan az átalakulás, a munka hatékonyabbá tétele. E tekintetben épp a Hungaricum mutat példát: a társaság július elsejével vonta egyetlen cégbe Hungarikum Alkusz Cégcsoport öt tagvállalatát. A másik út a konszolidáció lehet.
Az Aegon mellett a Posta Biztosítók többségi tulajdonosa, a német Talanx-csoport is úgy döntött, hogy elhagyja a magyar piacot, de vannak hírek arról, hogy ma is eladó némely biztosító a piacon, ám arra is van példa, hogy együttműködésen alapuló együttműködésként indul egy folyamat, amelynek a vége akár kölcsönös tulajdonszerzés, akár fúzió is lehet.
Július közepén írt alá szándéknyilatkozatot a Waberer Hungária Biztosító tulajdonosaként a Waberer's International Nyrt. a Magyar Posta Biztosítók immár 100 százalékos állami tulajdonosával, aCorvinus Befektetési Zrt.-vel a biztosítók stratégiai együttműködésének vizsgálatáról, amely között külön megemlítették az esetleges tulajdonszerzést is.
Az új idők hazai biztosítási piacának irányát ráadásul számos új szakember határozza meg. Számos új szakember került ugyanis felelős pozícióba a magyar biztosítóknál az elmúlt hónapokban.
Július 1-jétől Havas Gábor, az Aegon Magyarország korábbi pénzügyi vezérigazgató-helyettese, az Union pénzügyekért felelős igazgatósági tagja váltotta Almássy Gabriellát az Union Biztosító élén.
Ugyancsak július 1-jétől – átmeneti jelleggel – Kurtisz Krisztián, az Uniqa biztosító korábbi vezérigazgatója, a felügyelőbizottság jelenlegi elnöke, az osztrák biztosító immár 4 országban jelen lévő Cherrisk nevű insurtech cégének alapító ügyvezető igazgatója vette át az Uniqa vezérigazgatói posztját, miután Dinsdale Julianna férjét követve lemondott posztjáról: Chris Dinsdale, a Budapest Airport korábbi vezérigazgatója augusztustól a Calgary Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Calgary Airport Authority elnök-vezérigazgatói posztját tölti be.
Miközben az Index információi szerint már eldőlt, ki veszi majd át az irányítást az ősztől az Uniqánál, a társaság felső vezetése is alaposan megváltozott júliustól. A biztosítónál Malicskó Gábor felel a lakossági üzletágért, Pavel Kopylov a pénzügyi és kockázatkezelési igazgatóságot vezeti. Emellett létrehozták a működésért felelős igazgatóságot, amelynek vezetésével Thomas Dockalt bízták meg.
De az idei évben nem csak júliusban történtek nagy változások. Két hónappal azt követően, hogy a Figyelő top 200 gálán az év pénzügyi vállalkozásának választották a céget, januárban távozott a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója, Polányi Zoltán, utódja Fedák István lett. A Talanx kivonulásával egy időben jelentették be, hogy Pandurics Anett már nem tér vissza szülői szabadságáról a Posta Biztosítókhoz, az új elnök-vezérigazgató Kadocsa Balázs lett.
Májusban pedig a Signal Iduna biztosítónál nevezték ki Békefi Gyulát az adminisztrációs, jogi, megfelelőségi, kárrendezési és vállalási területeket irányító vezérigazgató-helyettessé, aki Sisák Ilonát váltotta, aki öt év után közös megegyezéssel távozott a biztosítótól.
A változás folytatódik. Miután az Allianz a következő néhány hónapban integrált kereskedelmi stratégiát vezet be, így Magyarországon is külön terület fogja kiszolgálni a teljes kereskedelmi biztosítási szegmenst. Hazánkban az „Allianz Commercial” üzletágat Stefanie Thiem kereskedelmi igazgatóként fogja vezetni itthon és további 9 országban.