Nem mentesülnek a borászok sem az EPR-díj alól, azonban a nagysága nem haladhatja meg a régi termékdíj befizetésének a nagyságát. A kormány e döntése nélkül Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint rövid távon sok pincészet elvérzett volna, teret nyertek volna a PET-palackos kiszerelések, és a magyar bor megítélése is romlott volna.
Míg tavaly a szárazság okozott nagy kihívást, addig idén egyebek miatt aggódhatnak a borászok. „Érdekes évjáraton vagyunk túl, mivel nagyon hűvös volt a tavasz, a májust esős időszakok jellemezték, ami vontatottabb hajtásnövekedést okozott a különböző borvidékeken, és Medárdot követően a párás légkör kedvezett a gombás betegségeknek, ami miatt több borvidéken terméskieséssel lehet számolni” – osztotta meg az Index érdeklődésére a HNT főtitkára.
Október második hetére a szüret dandárja le fog zajlani, az idei évjárat leginkább 2014-hez hasonlítható, de a szüretelt szőlő minőségét a nyár végi, ősz eleji időjárás alapvetően befolyásolja.
Brazsil Dávid elmondta, az elmúlt öt évben átlagosan 2,5-2,6 millió hektoliter volt az ország bortermelése. A belső fogyasztás átrendeződése miatt a nyugati versenytársakhoz hasonlóan az export aránya 50 százalékra emelkedett, 1-1,4 millió hektoliter körül mozog a kiviteli piacon történő értékesítés mennyisége. Nagyrészt lédig, tehát kamionos kiszerelésben történik az export, amelynek felét Szlovákiába és Csehországba szállítják, jellemzően 50 eurócent alatt. A piacon egyébként hatalmas a verseny, az exportátlagár 0,95-1,05 euró körül mozog.
Az ágazat az államkasszához leginkább az áfán keresztül járul hozzá. Átlagosan egy palack bor kiskereskedelmi forgalomban 1000-1200 forint körül kapható, ennek alapján palackonként az áfatartalom durván 250 forintot tesz ki. A bor mentesül a népegészségügyi termékadó alól, a termék után nem kell fizetni jövedéki adót, a pezsgő után viszont igen, amelynek mértéke más országokhoz hasonlóan egy 0,75 literes palacknál 135 forint.
A termelési értékét az ágazatnak nem könnyű megbecsülni, de a jövedelemtermelő képessége legfeljebb 20–25 milliárd forint közötti összeget tesz ki évente. A HNT számítása szerint az első EPR-díjtétel már kétszeresével vette volna vissza az egyébként üvegpalackhiánnyal küzdő szektor jövedelemtermelő képességét.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban korábban kiemelte:
új hulladékgazdálkodási rendszert vezettünk be, de a magyar borászok helyzetét rendezni kell, mert nagy versenyhátrányba kerülnének.
Nem emelkednek a magyar borászok terhei, a kormány döntése szerint a régi termékdíjjal azonos mértékűre csökken a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) keretében fizetendő összeg – ezt július közepén jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Arról, hogy az ágazat ezt hogyan tudta kiharcolni, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Index érdeklődésére azt osztotta meg, hogy a kormányzattal van egy hosszú időre visszanyúló és azonos értékrendre épülő kiemelt partneri viszonyuk. Ezt 2010-ben a Borászok 12 pontjával fektették le a felek, amiben már szerepelt a környezetvédelmi termékdíj rendszerének a felülvizsgálata, ugyanakkor ez tolódott az EPR rendszerének a bevezetése miatt. A háttérben a HNT már tanulmányozta a külföldi (spanyol, francia, német, olasz) példákat, ahol a borászatokra egységes könnyített elszámolási, bevallási és díjtételrendszer vonatkozik.
Ugyanis a csomagolási egység nem maga az üvegpalack, hanem magába foglalja a záróeszközt és a címkéket is.
A HNT múlt héten egyeztetett az Energiaügyi Minisztériummal és az agrártárcával. A kormány elfogadta az országos köztestület megközelítését, így a francia rendszerhez hasonlóan egy átalányrendszer bevezetése körvonalazódik, amelynek bevallása egyszerűsített formában történik majd termékkategóriának megfelelően negyedévente. „Lényegében ez lesz a boralátét bevallás, a 2010-ben bevezetett poháralátét-bevallás analógiájára” – ismertette Brazsil Dávid.
Az EPR-díjtétellel a főtitkár szerint egyébként számos probléma van, ugrásszerűen – akár 3,5-szeresére – növekedett volna a korábbi termékdíjhoz képest, egy hónapja lett volna a felkészülésre az ágazatnak, amire több, szinte betarthatatlan bürokratikus terheket rótt volna a rendszer. Jelentős hatást gyakorolt volna az ágazat versenyképességére, ha ezt a terhet a borászok benyelték volna, hiszen több kereskedelmi lánc elzárkózott az EPR-díj áthárításának a lehetőségétől.
Lapunknak felidézte a HNT korábbi nyilatkozatát, amely szerint az elmúlt időszakban a borágazatnál olyan áremelkedések következtek be, amelyeket semmi sem indokolt. A fogyasztók észlelhették, hogy a borászati termékek drágulását, azonban ezeknek beszállítói ára több esetben nem emelkedett. Szinte egyedüli mezőgazdasági ágazat volt, amely megnövekedett költségeit nem tudta áthárítani a kereskedelmi láncokra.
Értesüléseink szerint ez a jelenség a kiskereskedelmi extraprofitadó bevezetésekor ütötte fel a fejét.
Brazsil Dávid az EPR-díjakkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy
rövid távon jellemző sok kis és közepes pincészet elvérzett volna, középtávon a bor kiszerelése eltolódott volna a hagyományos, minőséget kifejező és teljes mértékben újrahasznosítható üvegpalackból egy PET-palackos kiszerelés irányába, amely rontotta volna a magyar bor megítélését, és általános alkoholtermékké degradálta volna. Hosszú távon pedig elmaradtak volna azok a beruházások, amelyek elengedhetetlenek az ágazat versenyképességének elősegítéséhez.
A főtitkár kiemelte, hogy a bor egy kulturális, szakrális termék, amely kifejezi a nemzeti hagyományokat, több közülük hungarikum minősítéssel is rendelkezik.
Brazsil Dávid jelezte azt is, hogy a kormány döntését követően a HNT folytatja a szakmai egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében.
Az egyeztetéseken a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) felülvizsgálata mellett napirendre kerültek a 2024. január 1-jén induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményei is.
A visszaváltási rendszerről (DRS) szóló kormányrendeletet uniós notifikációra elküldték, a három hónapos véleményezési időszak június vége felé lejárt. Mivel több európai szakmai szervezet, de maga a bizottság is aggályosnak tartotta a tervezetet, ezért további három hónappal kitolódott a véleményezési határidő, ez szeptember 25-én jár le. A HNT-információ szerint a bizottság lezártnak tekinti az észrevételeket, az őszi határidőnek köszönhetően folytatódhatnak az egyeztetések. A kormányrendeletet követően jelennek majd meg a Mohu által a DRS-rendszerben használható Energiaügyi Minisztériumi díjtételek.
ÁGAZATI INFORMÁCIÓK SZERINT EGY PALACK UTÁN 50 FORINT VISSZAVÁLTÁSI DÍJAT KELL MAJD FIZETNI.
Brazsil elmondta, hogy a DRS-rendszer használóinak több jogcímen kell majd fizetniük: a rendszerkiépítési díj 5 éven keresztül fizetendő; a visszaváltási díj szektorsemleges, ugyanakkor látnak olyan elemeket benne, amelyek pluszköltséget jelenthetnek majd.
A főtitkár felidézte, hogy az EP agrárbizottságának a közelmúltban volt egy módosító javaslata, ami szerint 2030-ra a borágazatnak 10 százalékos többutas göngyöleg bevezetési rendszert kell alkalmaznia. Ilyet két-három vállalat működtet üvegpalackra Magyarországon, így ezt a szektor elérte már. Tehát a módosítás ezen pontjának teljesítése nem okoz problémát, azonban a pezsgőnél a nyomásálló üvegek alkalmazása miatt ezt kivezették az esetleges balesetek elkerülése érdekében.
Brazsil Dávid szerint nem az üvegvisszagyűjtő szigetek hibája csak, hogy alacsony a visszagyűjtés aránya, hanem nem tették mellé azt a logisztikai hátteret, amelyet igényelt volna. Az uniós példák alapján a fogyasztók igénylik az üvegek szelektív visszagyűjtését, ehhez gyűjtőszigetek létesítésére lenne szükség.
Ha száz százalékban szeparálva van az üveg, akkor korlátlan mennyiségben és alkalommal teljes mértékben újrahasznosítható úgy, hogy abból környezetbarát módon (azaz kevesebb energiával) élelmiszeripari használatra alkalmas üveg állítható elő.
Brazsil Dávid ennek kapcsán kifejtette, hogy a borászoknak és a pezsgőgyártóknak is fejtörést okoz majd, mivel kevés alternatívájuk van a csomagolóanyagokra például a sörgyártókkal szemben. Kísérleteztek azzal, hogy fröccsöt alumíniumdobozba töltsenek, azonban a kutatások szerint ezeknek a termékeknek így a minőségét több hónapon keresztül nem egyszerű garantálni.
A borászok érzékenységét az is fokozza, hogy a közeljövőben aggódniuk kell a DRS-szabályozás mellett az EU borászati termékeinek címkézési szabályai miatt. 2023. december 8-tól az EU-ban az első alkoholos termékként a borra jelölési szabály lép majd életbe, amely értelmében mind a kalóriatartalmat, mind az összetevőket és az adalékanyagokat jelölni kell. A részletszabályok egyelőre még nem publikusak, a szakma javasolja, hogy ezeket úgynevezett off-label módon fel lehessen tüntetni, például QR-kóddal, továbbá más országokkal kezdeményezik, hogy a 2024-ben gyártott boroktól legyen érvényben.
A DRS-intézkedés miatt habár aggódnak a szállítók és a kereskedők, azonban ezen a téren is van előrelépés.
2024 márciusáig lehet majd kipörgetni a termékeket a korábbi január 1-jei határidővel szemben, amely jelentős fennakadást, akár termékhiányt is okozott volna.
Kitért arra is, hogy az átcímkézés különösen nagy problémát okozhat a muzeális boroknál, amelyeknek szerves részét képezik az eredeti címkék. „Elég fura lenne ezeken a borokon a visszaváltási díj jelölése” – tette hozzá.
(Borítókép: Varga György / MTI)