Az MVM Csoport márciusban indított nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére. A Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyein összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet. A felhívásokat jelentős érdeklődés kísérte, végül hat-hat pályázó részvételi dokumentációját fogadták el, velük kezdődik meg az ajánlati szakasz – tájékoztatott erről az Energiaügyi Minisztérium.
A tárca kiemelte, hogy a kombinált ciklusú gázturbinás (ún. CCGT – Combined Cycle Gas Turbine) erőművek viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. Az időjárásfüggő megújulók széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges.
A tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes termelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg, és Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is.
A tervek szerint a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 megawatt teljesítményű, a Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőművének visontai telephelyén egy, legfeljebb 650 megawatt teljesítményű blokk létesül. A tárca kiemelte: a fejlesztésekben a környezetvédelmi előírásoknak teljes körűen eleget téve, ésszerűen hasznosulnak a már meglévő infrastruktúrák. A munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év.
Az Energiaügyi Minisztérium arra is kitért, a körbeszerzéseket ármérséklő hatású verseny ígéretét hordozó, élénk nemzetközi érdeklődés fogadta. A hiánypótlási felhívásokra érkezett válaszok feldolgozását követően a visontai és a tiszaújvárosi helyszín esetében egyaránt hat-hat jelentkező jutott tovább az ajánlati szakaszba.
A két új tiszaújvárosi blokk évente átlagosan 5200, míg a mátrai 3800 gigawattóra villamos energiát termelhet.
Az MVM Csoport 800 megawatt új, korszerű szabályozó-kapacitással járul hozzá a hazai villamosenergia-rendszer stabilitásának megőrzéséhez. „A tervezett beruházások elősegítik a hazai áramtermelési arány fenntartását, növelését, a lakossági és ipari fogyasztói igények kielégítését, erősítik az ellátásbiztonságot, és előmozdítják a klímavédelmi, karbonsemlegességi vállalások teljesítését” – írták.
Később az MVM arról tájékoztatott, hogy a Mátra és a Tisza CCGT-projekt tekintetében is a részvételi szakasz lezárásával hat társaság, illetve konzorcium jutott tovább. Az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőművének visontai telephelyén a maximum 650 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű esetében a
Az MVM Tiszai Erőmű fejlesztésének eredményeképp két darab, egyenként maximum 500 megawatt teljesítményű blokk létesül, amelynek kivitelezője a
A két új blokk építésének kezdési időpontja a pályázók ajánlattételi dokumentációja alapján határozható meg.
„Gázerőműveket építünk azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságpolitikai fórumán. A kormányfő rávilágított:
A KORMÁNY SZÁMÍTÁSAI SZERINT 2030-RA 68 TERAWATTÓRA ENERGIÁRA LESZ SZÜKSÉG, EZ 2022-BEN 43 TERAWATTÓRA VOLT.
Az unió a gázerőműveket nem tiltja, 2-3 ilyen nagy teljesítményű létesítménnyel elláthatók lennének az ország keleti felében zajló fejlesztések – jelezte Orbán Viktor, aki a finanszírozásról kiemelte: ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák ezeket az erőművi beruházásokat, ha nem, akkor „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”.
Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter további részleteket osztott meg. Mint elmondta, a legfontosabb célkitűzés az ország energiaellátását a legnagyobb mértékben hazai forrásból biztosítani, azt is kiemelte, a gázerőművek gyorsan, 2-3 év alatt megépíthetők.
A bejelentést követően az Index birtokába jutott dokumentum szerint a kormány az alábbi prognózissal számol:
| Az adatok %-ban értendők, ahol nem, ott külön jelezzük | 2021 | 2023 | 2025 | 2030 | 2050 |
| Hidrogén: | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Biomassza: | 11 | 11 | 11 | 11 | 15 |
| Villamosenergia: | 20 (44 TWh) | 22 (+2 TWh) | 23 (+2,5 TWh) | 26 (+7,5 TWh) | 45 (+38 TWh) |
| Távhő: | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 |
| Földgáz: | 35 | 31 | 30 | 26 | 11 |
| Kőolaj és egyéb: | 28 | 30 | 30 | 30 | 18 |
| Szén: | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Összesen: | 220 TWh | 212 TWh | 214 TWh | 214 TWh | 207 TWh |
Korábban több energiapiaci szakértővel is beszéltünk: a gázerőműveknek az előnyük, hogy 2-3 év alatt felépíthetők, a hátrányuk, hogy a gázfüggőségünk tovább nőne.
Ezek az erőművek nem teljesen zöldek, bár kisebb szén-dioxid-lábnyomuk van, mint mondjuk a szenes erőműveknek
– emelte ki lapunknak az egyik piaci szakértő, aki hozzátette: a 2000 megawatt teljes kapacitás 90 százalék feletti kihasználtság mellett lehetne elérhető.
A megkérdezett szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást: szükség van ezekre az erőművekre a növekvő áramigény, főleg az egyre sokasodó akkumulátorgyárak hatalmas fogyasztása miatt – itt fontos kiemelni a kiegyensúlyozottság érdekében: kifejezetten megújuló energetikai szakértővel nem beszéltünk. A gázerőművekkel kapcsolatban nem utolsó szempont, hogy a napenergia kiegyenlítésére is tökéletesen alkalmasak.
(Borítókép: A Mátrai Erőmű 2019-ben. Fotó: Kaszás Tamás / Index)