A magas infláció, és a nyomában csökkenő reálbérek éreztették hatásukat júniusban is a boltokban. Az előző év azonos időszakához képest 8,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor 0,7 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. A szakértők szerint akár már a következő hónapokban megtörténhet a kereslet normalizálódása.
A szakértők várakozásai bejöttek, júniusban már nem annyira csúnya a kiskereskedelmi forgalom volumenindexe, mint az előző hónapokban. A bázishatás eredményeként a mutató egy számjegyű csökkenést mutat, szemben a májusi 12,7 százalékos adattal – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
Idén júniusban ugyanakkor a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 24,2 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Idén január–júniusban a forgalom volumene 10,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál – állapította meg legfrissebb kiskereskedelmi gyorstájékoztatójában a KSH.
Akár már a következő hónapokban megtörténhet a kereslet normalizálódása a szakértők szerint. Az éves index még egy darabig várhatóan negatív lesz, amelyben a reálbérek alakulása mellett nagy szerepe van a bázisidőszaki magas üzemanyag-fogyasztásnak.
A REÁLBÉRCSÖKKENÉS MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN A KISKERESKEDELMI FORGALOM NÖVEKEDÉST MUTATHAT ÉVES ALAPON
– mutatott rá lapunknak Regős Gábor, aki szerint ez legkésőbb ősszel megtörténik az infláció lassulása miatt. A kiskereskedelmi forgalom volumene is növekedést mutathat éves alapon, ez pedig az év végén vagy a jövő év elején következhet be – jelezte előre a Makronóm Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint az Árfigyelő hatékonyan csökkenti majd az inflációt, így a kiskereskedelmi kereslet felpörgését is segítheti.
A legnagyobb kérdés, hogy vajon ez egy trendforduló kezdete, vagy csupán egy egyhavi kiugrásról beszélhetünk
– reagált a kiskereskedelmi adatokra Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint jelenleg ezt nagyon nehéz megmondani, ugyanakkor az elmúlt három évben kétszer is azt tapasztalhattuk, hogy júniusban meglepően erős volt a nem élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye. Ez a szakértő szerint egyfajta újonnan kialakuló szezonalitást sejtet.
Hogy továbbra sincs minden rendben a háztartások vásárlóerejével, azt jól mutatja, hogy folytatódott az üzemanyagforgalom szűkülése is: havi alapon 1,1 százalékos volt a visszaesés
– jelezte Virovácz Péter, hozzátéve, hogy júniusban már jelentősen emelkedett az üzemanyagok ára, így a forgalom csökkenése kevésbé számít meglepetésnek. A szakértő szerint ugyanakkor mindenképpen kedvező, hogy az üzemanyagforgalom nélkül figyelembe vett kiskereskedelmi teljesítmény nyolc hónapnyi tartós visszaesést követően júniusban újra bővülni tudott.
Előre tekintve nem számítunk arra, hogy a júniusban látott pozitív teljesítmény rövidtávon megismétlődne. Azonban az infláció fékeződésével és a szeptembertől várhatóan ismét növekedő vásárlóerővel párhuzamosan megindulhat a lassú, trendszerű fordulat a kiskereskedelemben
– állapította meg a lapunkhoz eljuttatott elemzésében a közgazdász. Ez a fordulat szerinte azonban már aligha tudja a 2023-as év egészét megmenteni, vagyis visszaesésre számítanak a teljes éves teljesítmény tekintetében.
2023. júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,2 százalékkal mérséklődött.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,0 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9, a használtcikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 12 százalékkal kisebb lett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,5 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 24,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal mérséklődtek.
(Borítókép: Tom Werner / Getty Images)