Az ártalomcsökkentés fontosságát hangsúlyozták és annak mihamarabbi „elfogadására” szólítottak fel a varsói nikotinfórum felszólalói. A dohányipar prominensei úgy látják, hogy meg kell adni a lehetőséget a fogyasztóknak, ha kevésbé ártalmas dohányterméket akarnak fogyasztani.
Az ártalomcsökkentést sürgősen el kell fogadni, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egymilliárd dohányost hagy cserben – nagyjából így összegezhető a Globális Nikotinfórum (Global Forum on Nicotine – GFN) szakértőinek konszenzusa. A varsói fórumon a panelbeszélgetések többsége mind oda futott ki, hogy „sürgős változásokra van szükség” a dohányzással kapcsolatos globális politikaalkotás legmagasabb szintjén, még a WHO idén novemberi, kulcsfontosságú ülését megelőzően.
A fórumon a dohányzás ártalmainak csökkentésével kapcsolatos lehetőségekkel és kihívásokkal foglalkoztak, beleértve a biztonságosabb nikotintermékek megfelelő szabályozását, valamint bemutatták a használatukkal kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket is.
Felhívták a figyelmet a biztonságosabb nikotintermékekre való áttérés szükségességére, megvitatták az ebben a stratégiában rejlő hatalmas lehetőségeket, de szó esett a közegészségügyet fenyegető kockázatokról is – már amennyiben az ártalomcsökkentést nem integrálják a dohányzással összefüggő halálozásra és betegségekre adott globális válaszlépésekbe.
A nikotinfórumon felszólaló szakértők felszólították a WHO-t, hogy sürgősen vizsgálja felül „a biztonságosabb nikotintermékek dohányzásról való leszokást célzó használatával kapcsolatos megközelítését”. Ugyanis a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (Framework Convention on Tobacco Control – FCTC) keretében folytatott több évtizedes nemzetközi dohányzás-ellenőrzési tevékenységének ellenére még mindig körülbelül egymilliárd ember dohányzik, és évente hétmillió ember hal meg dohányzással összefüggő betegségben.
A dohányzással összefüggő betegségeket ugyanis nem a nikotin okozza, amely viszonylag alacsony kockázatú anyag – habár erős függőséget okoz, szívfrekvencia- és vérnyomásemelő hatása van –, hanem a dohány égésekor és a füst belégzésekor felszabaduló toxinok – hangzott el a fórumon. Ráadásul tíz dohányosból nyolc a világ szegényebb országaiban él, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni a dohányzás okozta betegségekkel.
Az egyik pódiumbeszélgetésen a felkért szakértők arról beszéltek, hogy a vaping (egyszer használatos vagy utántölthető elektronikus cigaretta) környezeti hatásaival kapcsolatban észszerű és jogos aggodalmak merülnek fel. Például Colin Mendelsohn ausztrál orvos és akadémikus szerint ezeket az aggodalmakat sokan arra használják fel, hogy még inkább igazolják a dohánykárosodás csökkentésével szembeni ellenállást. David Burns, a Bay Pharma igazgatója egy példát is hozott az eldobható e-cigaretták környezeti hatásairól: Ausztráliában tüzet okoztak egy hulladéklerakóban a szemétbe dobott lítiumion-akkumulátorok, amikor a tömörítőgépek összetörték ezeket az akkukat, melyek ettől meggyulladtak.
A nikotintermék-ipar eddig arra összpontosított, hogy a fogyasztóknak a lehető legjobb terméket készítse el. Most a fenntarthatósági kérdésekkel kell foglalkozni, például a lítiummal mint véges erőforrással – fogalmazott Pieter Vorster, az Idwala Research ügyvezető igazgatója.
A pódiumbeszélgetésen részt vevők összességében arra jutottak, hogy az e-cigaretták és más egyéb nikotintermékek környezeti hatásait a dohányzás hatásaival összevetve úgy kell vizsgálni, hogy figyelembe vesznek mindent, egészen a földhasználattól a cigarettahulladékig.
Bernd Mayer, a Grazi Egyetemen a farmakológia és toxikológia professzora szerint a dohányzás elleni harc napjainkra a nikotin elleni harccá vált.
A döntéshozók sokszor egyszerűen nem tesznek különbséget az egyes termékek között, egy kalap alá kerülnek a nikotintartalmú dohánytermékek a különböző ártalomcsökkentett termékekkel. Sharon Garin Fülöp-szigeteki helyettes államtitkár például arról beszélt, hogy olyan célokat tűztek ki maguk elé, hogy egyrészt a kiskorúak semmiféle dohányzáshoz köthető terméket ne fogyasszanak, másrészt a már dohányzók kevésbé káros szokást vegyenek fel.
Több országban elkezdték betiltani a különböző ízesített termékeket – például Magyarországon is. Azonban Sharon Garin szerint „ha eltávolítjuk az aromákat, az hatással lehet a már dohányzó felnőttekre” is, akik több választási lehetőséget szeretnének, amikor úgy döntenek, hogy kevésbé káros termékre váltanak. Gyakorlatilag a tiltással ezt a választási lehetőséget húzzuk le a listáról.
A fogyasztó hangjának kell a középpontban állnia
– hangsúlyozták több pódiumbeszélgetésen. A felszólalók többsége úgy látja, hogy a fogyasztók bevonása nélkül lehetetlen lesz olyan szabályokat, törvényeket hozni, amelyek valóban előbbre viszik az ártalomcsökkentést.
Sokan a mai napig a nikotint tekintik a legfőbb ellenségnek, holott leginkább az égéssel van probléma. Jon Fell dohány- és nikotinágazati tanácsadó szerint egyes tudományos előadások is csak elterelik a figyelmet arról, hogy miről is szól a dohányzás ártalomcsökkentése.
Joe Thompson, az Imperial Brands tudományos és szabályozási igazgatója szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban sokan csalódottak a kockázatcsökkentett termékek elérhetővé tételének ütemével kapcsolatban. Úgy véli, hogy ezt nem a nagy multinacionális vállalatoknak kellene megoldaniuk egyedül, bár azt ő is elismerte, hogy van, illetve lehetne ebben szerepük.
Nem azzal kell kezdeni, hogy hogyan szabályozzuk ezeket a termékeket, hanem azzal, hogy hogyan segítsük a fogyasztót. Egymilliárd dohányos van, akik mind különböző utakon járnak. Ennek a keretnek szilárdnak és megismételhetőnek kell lennie, olyan termékszabványokra van szükség, amelyek nem akadályozzák a belépést, hanem garantálják a biztonságot, a minőséget és a hatékonyságot, és olyan szabályozásra van szükség, amely megakadályozza a fiatalok hozzáférését
– foglalta össze Joe Thompson.