Szinte mindenki többet költ megélhetésre, mint egy évvel korábban, és nem kis mértékben – derült ki az idei második negyedéves K&H biztos jövő felmérésből, amely a 30–59 évesek kiadásainak változásait vizsgálta.
A válaszadók 91 százaléka havi átlagban 60 ezer forinttal költ többet, ami lényegében megegyezik az első negyedévben mért kilencvenkét százalékos aránnyal és hatvannégyezer forintos többletkiadással.
Jelentős azok aránya is, akik akár 100–149 ezer forintos többletkiadásból tudják csak finanszírozni az életüket.
Tehát, bár az infláció minimális mértékben lassult a második negyedévben, ezt a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztályba tartozók nem igazán érzékelték. Továbbra is sokkal többet kell költeni a mindennapokra.
A 30–59 éves korosztályba tartozók kilencvenegy százaléka a második negyedévben többet költött a megélhetésére, mint egy évvel korábban – derül ki a K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb adataiból. Az első negyedévben 92 százalékuk beszélt az egy évvel korábbinál magasabb kiadásokról, vagyis lényegében ugyanannyian maradtak.
37 százalék 50–99 ezer forinttal többet költ, mint tavaly.
A magasabb kiadásokkal szembesülők a második negyedévben átlagosan 60 ezer forinttal költöttek többet, mint 2022 azonos időszakában. A költségnövekedés mediánértéke 48 ezer forint volt, vagyis a megélhetésükre többet költők fele ennél kisebb, a másik fele pedig nagyobb összegről számolt be. Az első negyedévben az átlagos többletkiadás 65 ezer, a medián pedig 49 ezer forintot tett ki, érdemi változásról tehát nem beszélhetünk.
A hivatalos adatok szerint az év első negyedévében minden hónapban 25 százalék felett volt az éves infláció, a második negyedév hónapjaiban némi lassulás eredményeként 20,1–24 százalék között volt a pénzromlás üteme, de ez láthatóan még nem jelent meg a vizsgált korosztályok véleményében.
A biztos jövő felmérés eredményei szerint nagy eltérések voltak abban, hogy az érintettek között kit milyen mértékben sújtott a megélhetési költségek emelkedése: 34 százalékuk, azaz nagyjából a harmaduk még viszonylag olcsón megúszta, ők 50 ezer forintnál alacsonyabb költségnövekedésről számoltak be.
Az érintettek legnagyobb része – 37 százalék – viszont 50–99 ezer forintosnagyságrendű költségnövekedésről beszélt.
Alacsonyabb, de még mindig jelentős azoknak az aránya, akik 100–149 ezer forintos többletkiadásból tudják csak finanszírozni az életüket, 18 százalék, azaz majdnem minden ötödik érintett ebbe a csoportba tartozott. 4 százalékuk 150–199, 7 százalékuk pedig 200 ezer forintnál is jelentősebb összegű emelkedést tapasztalt.