A kutatásban 41 cég alkalmazottainak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét követték nyomon másfél éven keresztül. A dolgozók átlagos munkaideje 38 óráról 33 órára csökkent, ami már csak egy hajszállal marad el a négynapos munkahéttől, azaz a 32 órától.

A kutatás arra jutott, hogy az alkalmazottak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét is növelte a csökkentett munkaidő. A négynapos munkahét előnyei tartósak lehetnek, és idővel fokozódhatnak, nem tűnnek el – állapította meg a tanulmány, amelyet a Világgazdaság vett észre elsőként.

A másik kérdés az volt, hogyan lehetne a rövidebb munkahét alatt növelni a dolgozók hatékonyságát. A cégek több módszert is kitaláltak a hatékonyság növelésére, és ebben nem csak a munkaintenzitás növelésére hagyatkoztak. Időt takarítottak meg a kevesebb megbeszéléssel, leegyszerűsítették a kommunikációt, és a munkát megzavaró tényezőket is igyekeztek kiszűrni.

Nem múlik el a varázs a kutatók szerint

Dale Whelean, a 4 Day Week vezérigazgatója szerint gyakran elhangzik az a vád, hogy a rövidebb munkahét előnyeit nem lehet fenntartani, mert az újdonság varázsa elmúlik. Azonban a kutatásuk eredményei mást mutatnak. Az előnyök nemcsak hogy nem tűntek el, de idővel egyre egyértelműbbé váltak.

A kutatáskor azt is megfigyelték, hogy a négynapos munkahét bevezetése után nőtt a vállalatok munkaerő-felvételi hajlandósága és -megtartási képessége is. A dolgozók munkával való elégedettsége csökkent, de mindkét mutató a korábbiaknál jobb értéken stabilizálódott.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a négynapos munkahét bevezetése nemcsak rövid távú előnyökkel jár, hanem hosszú távon is javíthatja az alkalmazottak életminőségét és a vállalatok hatékonyságát.

Korábban ismertettük, hogy négy hónapig több részleg bevonásával zajlott a Magyar Telekomnál a nagyszabású négynaposmunkahét-kísérlet, amelynek elsődleges célja a tapasztalat- és információgyűjtés volt.