Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző év adataihoz képest az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5 százalék), a kávéé (28,8 százalék), a kenyéré (26,7 százalék), a péksüteményeké (25,4 százalék), a vaj és vajkrémé (24,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (2,4 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6, ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe – összegezte a KSH.
Az adatok szerint a tartós fogyasztási cikkekért 3,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és- karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb.
A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek – az idei évi júniusi adatokhoz képest. Ugyanakkor az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek, ezen belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került.
A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett – jelentette a KSH.
Az Indexnek hétfőn nyilatkozó elemzők várakozási hasonlóak voltak. „Idén júliusban várhatóan szokatlanul nagymértékben csökken az inflációs mutató. Egyrészt ez a tavalyi magas bázisból fakad, mivel tavaly júliusban (egy hónap alatt) több mint két százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Ezzel szemben idén júliusban némi árcsökkenés következett be. A havi alapon 0,1 százalékos defláció elsődleges motorja az élelmiszerek áresése. Havi alapon ugyanis jelentős, 2-3 százalék körüli csökkenéssel számolok ebben a termékkörben” – osztotta meg prognózisát az Indexnek Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, hozzátéve: a kiskereskedelmi forgalom bezuhanása miatt rendkívüli mértékben megnőtt a verseny a piacon. Ehhez társul a szezonalitás és a termelői árak, így a beszerzési árak csökkenése.
Az elemző szerint ebben szerepet játszik az itthon jól alakuló kínálat a kedvező mezőgazdasági teljesítmény következtében, de csökkent az energia- és a szállítási költség is, valamint az importőrök számára is könnyebbséget jelentett, hogy a forint tavasszal és nyáron jóval erősebb volt, mint a tavalyi év második felében. „Vagyis egy meglehetősen összetett, soktényezős hatásról beszélhetünk, amelyben szerepet játszik a kormányzati intézkedések sora is. Ám nem kizárólag csak ennek tudható be a kedvező irányba forduló élelmiszer-infláció” – emelte ki az ING vezető elemzője. Ami még szintén fékezhette a júliusi árindexet, az a háztartások átlagos energiaszámlájának folytatódó mérséklődése és a ruházati cikkek szezonális árcsökkenése.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője is azzal számolt, hogy a legutóbbi inflációs adat után az árak emelkedésének üteme még tovább lassul. „A kötelező akciózás mértékének augusztus 1-jével való emelése és annak inflációcsökkentő hatása a legfrissebb mutatóban még nem jelenik meg, de az online árfigyelő rendszer bevezetésének hatása már kimutatható lehet. A kötelező akciózás hatását immáron két hónapos terminusban láthatjuk, és ma már jól kirajzolódik, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok sokszor egymásra licitálva csökkentik a saját áraikat” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „Több év nominál és reálbér-növekedés után a megváltozó inflációs környezet miatt a reálbérek jelentősen visszaestek Magyarországon, mely beszűkülő fogyasztást eredményez rövidebb távon. (Az infláció mérséklődésével egyébként már ősszel visszatérhet a reálbér-növekedés hazánkban.) A kiskereskedelmi fogyasztás is korrigál a korábbi évek látványos bővülése után.”
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adatokat úgy értékelte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.
A tárcavezető azt is hozzátette: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elindított online árfigyelőt már közel 1 millióan használták, az így generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53 csoportban csökkentek az árak, átlagosan közel 8 százalékkal. A miniszter úgy véli, az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően,
hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette a vállalatokat.
Hozzátette: a kormány a családok és a nyugdíjasok megvédése érdekében folyamatosan nyomon követi a folyamatok alakulását és véget vet az indokolatlan áremeléseknek. A GVH ezért szigorúan ellenőrzi a multicégeket, hogy megelőzze az árspekulációt. Nagy Márton szerint „az inflációt a porba kell taposni, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció” – zárta értékelését.
A tárcavezető továbbra is tartja azt az állítását, hogy erre már októberben sor kerülhet, azaz „a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően” már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció.
(Borítókép: Index)