Idén júniusban az export euróban számított értéke 11 százalékkal nagyobb, míg az importé 4,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi többlet 1,5 milliárd euró volt, amire még nem volt példa – reagált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss külkereskedelmi adataira Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Júniusban a kivitel értéke 13,4 milliárd eurót (4972 milliárd forintot), a behozatalé 11,9 milliárd eurót (4424 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 1,5 milliárd euró (548 milliárd forint) volt, amire még nem volt példa – világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A kivitel 77, a behozatal 71 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
A KSH adatai szerint júniusban az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 11 százalékkal nőtt, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent.
Ahogy azt korábban megírtuk, a külkereskedelmi termékforgalmunk egyenlege májusban 403 milliárd forint többletet mutatott. Ez az érték az elmúlt másfél évhez képest is jelentős javulást jelez, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az áruforgalom lendülete valamelyest veszített korábbi dinamizmusából.
A jelenlegi magas szufficit elsősorban az energiaárak csökkenésének tudható be, amely az import mellett itt is érezteti hatását.
Idén májusban a hazai export elérte a 4813 milliárd forintot, ez 12,9 milliárd euró. Az import oldalán 4410 milliárd forintot, körülbelül 11,8 milliárd euró értéket tett ki a forgalom. Az előző év azonos időszakához képest májusban a kivitel euróban számított értéke 5,2 százalékkal bővült, míg az importé 5,4 százalékkal csökkent.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője a keddi adatokat úgy értékelte, hogy ismét kedvező adatok érkeztek a külkereskedelem irányából. Az export növekedése azt mutatja, hogy az ipar exportra termelő része működik, azaz mindenféle hiedelemmel szemben a korábbinál erősebb forintárfolyam nem vetette vissza a kivitelt, az ipari termelés csökkenését az alacsony belső kereslet okozza – összegezte.
Az alacsony belső kereslet eredményezi a behozatal mérséklődését is: a fogyasztás és a beruházások az egy évvel korábbitól elmaradnak, így ezek nem igényelnek annyi importot, mint egy évvel korábban. Az energiaárak normalizálódása nyomán a cserearányok is javulhattak, azaz az import ára kevésbé nőhetett (esetleg csökkent), mint az exporté.
Regős Gábor azt is kiemelte, hogy a korábbi beruházások termőre fordulása az export értékét a következő időszakban tovább növelheti, míg a fogyasztás beindulása az importot serkentheti. „E kettő eredőjeként az egyenleg továbbra is pozitív maradhat. A kedvező egyenlegadatok pozitívan befolyásolják a folyó fizetési mérleg alakulását, így némileg enyhíthetik a forintra nehezedő nyomást” – zárta elemzését.