Amennyiben szálláshely-szolgáltatásból szerzünk jövedelmet, és nem szeretnénk kellemetlen meglepetéseket egy adóellenőrzés során, fontos tisztában lennünk a ránk váró adókötelezettségekkel – jelezte az Indexnek Gyányi Tamás. A WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. szenior partnerével a magánkézben lévő szálláshelyekhez kapcsolódó főbb kérdéseket tesszük tisztába.
A szállodák mellett továbbra is rengetegen választják a magánszálláshelyeket, apartmanokat, amelyeket sokszor online foglalási rendszereken keresztül vesznek igénybe. A szálláshely szolgáltatás jövedelemadózása során a – nem egyéni vállalkozóként adózni kívánó – magánszemély kétféle módon állapíthatja meg adókötelezettségét: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint (a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalékos költséghányad módszerével megállapított jövedelemszámítási szabályokat alkalmazva) vagy a tételes átalányadózást választva.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.
Ha a szálláshely-szolgáltatást ugyanannak a személynek nyújtják, és a napok száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható
– jelezte az Indexnek Gyányi Tamás. A WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. szenior partnere hozzátette, hogy a tételes átalányadó éves összege szobánként 38 400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét nem az adott év egészében folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket. A szakértő kiemelte, hogy a szálláshely szolgáltatójának a személyi jövedelemadó megfizetése mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel is számolnia kell bizonyos esetekben.
Azt is sorra vettük, hogy milyen helyi adókkal szembesülhetnek a szállásadók:
Az idegenforgalmi adó tételes (megkezdett vendégéjszakák szerint személyenként és vendégéjszakánként) vagy százalékos mértékben határozható meg. Beszedésére és bevallására a szálláshely szolgáltatója kötelezett.
Az online foglalási rendszeren – például az Airbnb-n vagy más hasonló rendszeren – keresztül akár egy vagy több szobát, akár egy teljes ingatlant szálláshelyként bérbe adó magánszemély a szolgáltatás üzletszerűségére tekintettel az áfatörvény alapján adóalanynak minősül. Ennek megfelelően adószám kiváltására köteles, és az általa nyújtott kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás tekintetében még számlakibocsátási kötelezettség is terheli.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az Áfa törvény alkalmazásában ingatlan-bérbeadásnak minősül.
Az ingatlan-bérbeadás fő szabályként adómentes szolgáltatás az áfa tekintetében, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására, azaz a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra már nem terjed ki. „Ebből következően a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében kötelezően adóköteles tevékenységnek minősül” – mondta lapunknak Gyányi Tamás, hozzátéve, hogy a szálláshelyet kiadók ugyanakkor alanyi adómentességet választhatnak (ez esetben az éves 12 millió forintos értékhatárt nem szabad túllépni. A külföldi online platformok használata esetén – például Airbnb – pedig még közösségi adószámra is szüksége lesz a szállásadónak, illetve a kapcsolódó bevallást és az összesítő nyilatkozatot is be kell adnia).
Idén március 31-én lejárt a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő veszélyhelyzeti moratórium, és ennek megfelelően az érintettek újra kötelesek a szolgáltatások értékére vetített 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. 2023. április 1-jétől az ellenérték fejében nyújtott kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás mellett az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után is kötelező megállapítani. Emellett a hozzájárulást a megfelelő, 23TFEJLH jelű nyomtatványon szükséges bevallani, majd utána befizetni.
Jó, ha tudjuk, hogy a NAV a költségvetés és a tisztességes adózók védelméért, a turizmus-vendéglátás ágazat fehérítéséért folyamatosan figyelemmel kíséri a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) továbbított forgalmi adatait. A hivatal kockázatelemző munkája során összeveti az NTAK-adatokat a bevallások adataival, és ha eltérést tapasztal, egyből intézkedik
– ismertette Gyányi Tamás, rámutatva, hogy mindez a gyakorlatban rosszabb esetben egy célzott adóellenőrzést is jelenthet, ahol hiányosságok esetén mulasztási bírság és adóbírság is felmerülhet. Szerencsésebb esetben pedig egy jogkövetési vizsgálattal vagy a speciális támogató eljárással szembesül a szálláshely-szolgáltató. „Az utóbbi esetben lehetőség van a hibák korrigálására komolyabb adóbírságok nélkül” – tette hozzá az adószakértő.
Találkozhatunk olyan esettel is, amikor a magánszemély nevén lévő ingatlan külföldön található. Ha szálláshelyként szeretné hasznosítani, meg kell vizsgálni a vonatkozó magyar jogszabályokat és a Magyarország és az adott ország közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt (amennyiben van ilyen). Mégpedig azért, hogy az adott jövedelem a magyar magánszemély illetősége szerinti államban vagy a jövedelem forrása (ingatlan fekvése) szerinti államban adóköteles.
Alapesetben elmondható, hogy megfelelő egyezmény megléte esetén az ingatlanvagyonból származó jövedelem abban az országban adóztatható meg, ahol az ingatlan fekszik
– állapította meg a szakértő, figyelmeztetve, hogy a jövedelemadó mellett az adott ország egyéb adószabályait is alaposan szükséges tanulmányozni.
(Borítókép: Getty Images)