A biztosítók számára egyre komolyabb ráfizetést hoznak az éghajlatváltozás miatt megszaporodó természeti katasztrófák, a kockázatkezelést díjemelés helyett katasztrófakötvényekkel oldanák meg a szakemberek.
A természeti katasztrófák megszaporodása a szakértők szerint válaszút elé állítja a biztosítási szakmát. A vélekedések szerint rövid távon arra lehet számítani, hogy a jövőben drágulni fognak a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások. A Guy Carpenter viszontbiztosítási brókercég és az egyik legnagyobb viszontbiztosító, a Munich Re egybehangzó felmérései szerint a természeti katasztrófák tavaly 110 milliárd dollárt bőven meghaladó veszteséget okoztak a biztosítóknak.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a biztosítók tűz- és elemikár-kifizetései tavaly bruttó 108,1 milliárd forintot tettek ki, ami 32 százalékkal nagyobb összeg volt, mint 2021-ben.
A statisztikák szerint a lakásbiztosításokat takaró lakossági vagyonbiztosítások esetében 2016 és 2022 között a biztosítók szerződésszáma 6, az üzletágból származó díjbevétele 50 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a fent említett tűz- és vagyoni károkra kifizetett összeg több mint kétszeresére nőtt. Egy lakásbiztosítás éves díja 2016-ban 35 500 forint volt, ami 2022-re ugyan 50 ezer forint fölé emelkedett, ám a növekedés mértéke messze elmarad például az építőanyagok vagy épp a szakmunkásbérek emelkedésének mértékétől.
Az éghajlatváltozás hatásai pedig immár a biztosítási szektor egészének jövőjét is befolyásolják. A tavalyi év után a 4 legnagyobb európai viszontbiztosító (Hannover Re, Munich Re, SCOR és a Swiss Re) lényegesen kisebb nyereséget jelentett, mint a korábbi években. A piaci hírek szerint a megugró károk miatt beijedő biztosítók idén engedékenyebbek voltak a viszontbiztosítók díjemelési törekvéseivel kapcsolatban, mint 2022-ben, ez viszont a lakásbiztosítási díjak emelkedésével fog járni a közeljövőben.
A gond azonban ennél súlyosabb. Az Európai Unióban az éghajlattal kapcsolatos katasztrófakároknak mindössze negyede biztosított, egyes országokban ez az arány 5 százalék alatti, s az éghajlatváltozás hatásának növekedésével az alulbiztosítottság még ennél is jelentősebb lesz a jövőben. (E tekintetben Magyarország – legalábbis lakossági oldalon – igen jól áll az ingatlanok 70 százalék körüli biztosítottságával.) Épp ezért az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) és az Európai Központi Bank (EKB) az éghajlati katasztrófákra vonatkozó biztosítások elterjedtebbé tételét sürgeti – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) beszámolójából.
Az EIOPA és az EKB vitaanyaga szerint jelentős kockázatot jelent, hogy a biztosítási költségek növekedésére válaszul egyes biztosítók csökkentik a kockázati fedezetet, vagy teljesen leállítják bizonyos típusú katasztrófabiztosítások nyújtását. Ezzel ugyanakkor csak tovább növelnék az alulbiztosítottságot.
Az éghajlati katasztrófákra vonatkozó biztosítások hiánya vagy a fedezetek csökkenése hatással lehet a gazdaságra és a pénzügyi stabilitásra. Ha a veszteségeket nem fedezi a biztosítás, a háztartások és a cégek lassabban tudják folytatni tevékenységüket, ami lassítja a gazdasági fellendülést. Emellett az államoknak a nem biztosított veszteségek fedezésére egyre többször kell támogatást, segélyt nyújtaniuk – emlékeztet a vitaanyag.
Az EKB és az EIOPA szerint a fentiek miatt a díjemelés a legkevésbé járható út, a biztosítások kedvezményekkel történő tömegesítését irányozzák elő. Ugyanakkor egyértelműsítik, hogy a piaci biztosítók önmagukban aligha lesznek képesek ezt a globális problémát kezelni, ezért a megoldást a megnövekedett kockázatok „kiszervezésében” látják.
Ezt segíthetné elő az úgynevezett katasztrófakötvények általánosabb használata, amely révén a kockázat egy részét tőkepiaci befektetőkre hárítanák.
A kormányok számára pedig olyan köz- és magánszféra közötti partnerségeket ajánlanak, amelyek baj esetén részben fedeznék azokat a költségeket, amelyek a biztosítókra hárulhatnak nagyobb katasztrófák esetén. Ez utóbbi esetében a javaslatcsomag egyértelműen uniós szintű rendszerben gondolkodik, amely biztosítaná, hogy az európai országok számára elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre az éghajlatváltozással kapcsolatos ritka, nagyszabású katasztrófák utáni újjáépítéshez.
Hasonló eredményre jutott a Világbank is. Értékelésük szerint az egyre nagyobb összegekbe kerülő katasztrófa-finanszírozás akár egyes államok drasztikus eladósodását is okozhatja. Épp ezért a szervezet szerint ideje lenne egy, a természeti katasztrófák által sújtott országok támogatására összpontosító intézkedéscsomagot kidolgozni.
Ajay Banga, a Világbank-csoport elnöke szerint a bajba jutott országok esetében módot kell teremteni az adósságtörlesztés szüneteltetésére és a meglévő finanszírozás átirányítására. A Világbank az elnök szerint a jövőbeli szerződéseinél a legveszélyeztetettebb országok számára az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó adósságzáradékokat fog bevezetni, amelyek katasztrófa esetén lehetővé teszik az adósságtörlesztés szüneteltetését. A meglévő hitelek esetében pedig lehetővé tennék, hogy vészhelyzetben rugalmasabban használhassák fel az országok finanszírozási forrásaikat, és így gyorsan átirányíthassák a pénzeszközeik egy részét a katasztrófák hatásainak mérséklésére.
A Világbank szerint a jövőben a finanszírozás feltételei között elvárás lehet a kölcsönt igénylő tagállamokkal szemben az, hogy a természeti katasztrófák okozta válságokra való felkészülési programokat indítsanak,
amit a másik oldalon a fejlesztési projektek támogatásával segítenének elő.
A finanszírozásban a Világbank is a katasztrófakötvényekben gondolkodik, véleményük szerint ugyanis az ilyen továbbfejlesztett katasztrófabiztosítási termékek segíthetnek abban, hogy az országok adósságterheinek növelése nélkül álljon rendelkezésre megfelelő forrás a károk enyhítésére. Csak ez biztosíthatja a forrásokat. Annak érdekében, hogy ezek a termékek megfizethetővé váljanak az alacsonyabb jövedelmű országok számára, együttműködést terveznek az adományozókkal a díjtámogatást lehetővé tevő alapok létrehozására.
(Borítókép: Johan Nilsson / TT Hírügynökség / AP / MTI)