A jelenlegi üzemanyagárakat elsősorban a forint árfolyama határozza meg – összegezték az Indexnek a megkérdezett elemzők. Ugyanakkor fontos azt is kiemelni, számos makrogazdasági és világpiaci folyamat együttes hatása eredményezte, hogy kiugró áremelkedések játszódtak le az elmúlt hetekben. Az biztos: a Mol-csoport a mostani áremelkedésekről nem tehet.
Záporoznak a hírek arról, hogy folyamatos az üzemanyagár-emelkedés a benzinkutakon. A július eleje óta érezhető növekedés hátterében számos tényező húzódik. Nehéz egyetlen komponenst kiemelni. Az eddigi áremelkedés leginkább annak a hírnek köszönhető, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország úgy döntött: csökkenti az olajkitermelését. A bejelentést korábbanúgyösszegeztük, hogy bár az OPEC tartja magát a megállapított termeléscsökkentéshez, Szaúd-Arábia napi egymillió hordóval csökkentette az aktivitását. Ezzel a kínálatszűkítéssel segíti Oroszországot. A Századvég energetikai divíziójának vezetője akkor úgy nyilatkozott:
AZ OPEC ÚJ DÖNTÉSE GAZDASÁGI ÉS GEOPOLITIKAI SZEMPONTBÓL KEDVEZŐTLEN A NYUGATI ORSZÁGOKRA NÉZVE.
Az elemző lapunknak hozzátette: az OPEC mozgása aggasztó, hiszen évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kartell a jelenlegihez hasonló mértékben szembehelyezkedjen a nyugati szövetség és azon belül Amerika érdekeivel. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója szerdán az Indexnek úgy értékelte a szaúdi döntést, hogy „leginkább július-augusztusra előirányozták elő. Most azonban döntöttek arról, hogy szeptemberben is szűkítik a kínálatot, ezzel próbálják meg az olaj árfolyamát magasabb árszintre feltornászni. Így jutottunk el a 70-72 dollár hordónkénti árról a 85 dollárig. Azonban úgy látszik, ez az árszint stabilizálódhat”.
Ám ennél jóval összetettebb a magyar üzemanyagpiac, ahol az elmúlt hetekben 60 forint körüli áremelkedést lehetett tapasztalni. Jó hír, hogy péntektől a gázolaj ára már nem változik, a benzinért pedig 3 forinttal kell majd kevesebbet fizetni. Jelenleg a forintárfolyam határozta meg az árakat, hiszen Bujdos Eszter szerint a kínálati oldalon történt csökkentéseket már beárazta a piac – mind az oroszt, mind a szaúdit.
Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője ennél pesszimistábban nyilatkozott lapunknak: szerinte az európai gazdaság „köhög”, és Kínából is kedvezőtlen adatok érkeztek. Pletser Tamás szerint a kőolaj ára tovább emelkedhet a kínálati csökkentések miatt, illetve ha a dollár tovább erősödik az egyre izmosabb amerikai gazdaság miatt, akkor „az alapvetően túlértékelt forint gyengülhet”.
HA NEM LESZ RECESSZIÓ, AKKOR A JÖVŐBEN MAGASABB ÁRAK várhatók.
Majd pozitívumként hozzátette: a dízel korábban 12-18 dollár körül mozgott, napjainkban ez hordónként 35 dollár környékén áll, a benzin korábban 18-25 dolláros szinten mocorgott, most mindössze 28 dollár. Tehát a benzinnél jelentősen kisebb a növekedés. Ennek az oka, hogy idén nyáron rekordmértékű finomítói karbantartás zajlott, tavaly a háború miatt ezt mindenki elhalasztotta, és a világjárvány alatt bezárt kapacitások helyére újak nem kapcsolódtak be. Ez a piaci folyamat normalizálódhat, így ahogy ez a tényező korábban árfelhajtó hatással bírt, mostantól feltehetően pozitív következményekkel járhat.
Összességében kijelenthető, hogy jelenleg forintárfolyamtól vezérelt lett az üzemanyagpiac. Ezt pedig a piacnak kell meghatároznia, semmiképpen sem a gazdasági vagy politikai döntéshozóknak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, árfolyamszintre tett nyilvános utalás. Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat, várakozásokat gerjeszthet. Tehát a forintárfolyam (és leegyszerűsítve egyes megközelítések szerint minden árfolyam) ott van, ahol lennie kell, hiszen a piacnak kell meghatároznia.
Ezt erősíti meg az MNB Alapokmánya is, ebben a 35. oldalon úgy fogalmaznak: „A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja. Az árfolyam alakulása közvetve, alapvetően az inflációs és reálgazdasági kilátásokra és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a jegybank Monetáris Tanácsának helyzetértékelését. Az inflációs és reálgazdasági kilátások szempontjából a hosszabb távú árfolyam-tendenciák a meghatározók”.
Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője szerint további árfelhajtó hatással bír, hogy az uniós kötelezettségének eleget téve az Orbán-kormány jövő év elején a benzinre és a gázolajra kivetett jövedéki adót literenként bruttó 41 forinttal emeli.
A költségvetésnek nagy szüksége van minden bevételre, a jövedéki adó pedig kiszámítható és könnyen beszedhető sarc
– értékelt az Indexnek Pletser Tamás. Fontos kiemelni azt is, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője korábban annak adott hangot, hogy a Pénzügyminisztérium 425 forintos euróárfolyamból kiindulva állapította meg az adóemelést, holott itt azért még nem tartunk. Bár a tárca számításai sokszor sok kérdést felvetnek, Bujdos Eszter ennek ellenére úgy véli, az adóemelés azzal indokolható, hogy már régóta Magyarországon a legalacsonyabb a jövedéki adó az Európai Unióban.
A JANUÁR ELSEJÉN ÉLETBE LÉPŐ EMELÉSSEL „JUTUNK MAJD EL ARRA AZ ÁRSZINTRE, AMIT AZ UNIÓ ELVÁR. AZ ÁREMELKEDÉST A NORMÁKNAK VALÓ MEGFELELÉS EREDMÉNYEZI” – közölte.
Ilyen áraknál már felmerül az üzemanyag-turizmus kérdése is, hiszen könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a környező országokban alacsonyabbak lesznek az árak. A holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója szerint a szomszédos országokba történő átjárkálás a tankolások miatt már csak egy ország esetén mondható el.
Az Indexnek úgy fogalmazott:
Ez jelenleg csak Románia irányába éri meg. Az jól látható, a korábban említett makrogazdasági okokat a környező országok is érvényesítették az áraikban. Úgy tűnik, ezt Románia lassabban lépi meg, 50-60 forintos árkülönbséget lehetett tapasztalni a múlt héten.
A többi környező országban jellemzően hasonló árak tapasztalhatók, mint Magyarországon, „10-20 forint különbségért nem éri meg átmenni tankolni. A lakosság tudatos tankolása érezhető a forgalmi adatokon, 25-30 százalékos a csökkenés” – emelte ki Bujdos Eszter. Fontos arra is kitérni, lassuló gazdaságban vagyunk, a beruházások és a szállítmányozási szektorok jóval alacsonyabb számokat mutatnak. A mezőgazdaság a korábban betankolt üzemanyagokat is használja, ami még jóval olcsóbb volt. „A lakosság váltott más alternatívákra, bár ezt a fővárosban nem lehet megerősíteni, inkább csak vidéken. Az biztos: a kormány jól jár, a magasabb árnak köszönhető több adóbevétellel” – tette hozzá a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója.
| Az adatok forintban értendők* | Benzin (Euro 95) | Gázolaj |
| Magyarország | 607,501 | 593,382 |
| Horvátország | 608,560 | 606,442 |
| Ausztria | 638,212 | 642,448 |
| Románia | 539,727 | 541,845 |
| Szlovákia | 637,153 | 582,439 |
| Szerbia | 613,502 | 643,154 |
| Szlovénia | 583,851 | 601,854 |
| Ukrajna | 487,131 | 480,424 |
* A Cargopedia augusztus 7-i adatai.
Pletser Tamás szerint további probléma, hogy monopolisztikus a hazai üzemanyagpiac, tehát nincs érdemi verseny, és ezt a tizenhárom hosszú hónapig tartó üzemanyag-ársapkás időszak megviselte. Bujdos Eszter ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: 30 százalék az import aránya, és a szolgáltatásokban is vannak különbségek a kutak között. „Jelenleg is vannak árkülönbségek a benzinkutakon, attól függetlenül, hogy a legnagyobb kereskedő a Mol” – húzta alá. Településeken belül 10-15 forintnál nagyobb árkülönbségek nem igazán tapasztalhatók.
„A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait, ezek nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen a második negyedévben” – mondta a napokban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a legfrissebb jelentésükről.
A Mol-csoport közzétette az idei év második negyedévére és első fél évére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az év első hat hónapjában 1125 millió dollár (399,7 milliárd forint) EBITDA-t ért el, a második negyedév EBITDA-ja 411 millió dollár (140,8 milliárd forint) – utóbbi 69 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat. A jelentésükben kiemelik: mind a Downstream, mind az Upstream eredményeire
ERŐS NEGATÍV HATÁST GYAKOROLTAK A ROMLÓ MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEK ÉS A SÚLYOS KORMÁNYZATI ELVONÁSOK, KÜLÖNADÓK ÉS TÖBBLET-BÁNYAJÁRADÉKKÖTELEZETTSÉGEK.
A második negyedév eredményeit szintén torzította az összesen 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú, idei év egészére kivetett különadó, amely egyszeri költségként vetődött fel a második negyedévben. Ugyanakkor hangsúlyozzák: a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágnak sikerült visszaerősödnie a tavalyi mélypontról, és a Mol-csoport teljes EBITDA-jának 43 százalékát termelte meg, amellyel részben képes volt a negatív külső környezet ellensúlyozására. A Mol-csoport 2023-ra vonatkozó egész éves EBITDA-iránymutatását hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárban határozta meg.
(Borítókép: Index)