Záporoznak a pletykák és álhírek a balatoni turizmusról, amit a média egy része megragad, és tovább is fújja, kárt okozva minden negatív cikkel a Balatonnál működő vállalkozásoknak, és nekünk magyaroknak – mondta lapunknak Guller Zoltán, aki szerint nem találkozik a valósággal a szörnyűnek lefestett balatoni turisztikai kép. A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke az Indexnek beszámolt az adatokon alapuló tényekről, és ismertette az NTAK-rendszerből kinyert ágazati számokat.
„Akinek nincs pénze, az egyáltalán nem nyaral a Balatonnál, akinek meg van, az külföld felé veszi az irányt. Jelentősen megnőtt a magyarok külföldre utazásának a hajlandósága, ez a további előfoglalási adatokon is látszik” – mondta az Indexnek még július elején Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki hozzátette: harminc-negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a szövetség adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének számait már korábban is cáfolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke, rámutatva, hogy ilyen mértékű visszaesésről szó sincs.
Guller Zoltán elmondta, hogy az NTAK-rendszerrel minden szálláshely-szolgáltatásra rálátnak, hiszen ma már minden szálláshelyen kell valamilyen szálláskezelő szoftvert használni, ahol a szállásadók adminisztrálják a foglalásokat. Ezekből a szoftverekből automatikusan mennek a megfelelő adatok az online statisztikai rendszerbe, és az MTÜ szakértői valós időben követhetik nyomon a hazai turizmus teljesítményét.
Jelenleg 45 ezer szálláshelyről kapunk adatokat az NTAK-ba, pontosan tudjuk, hogy hova milyen nemzetiségű vendégek érkeznek, és hány napot töltenek el, mennyit költenek
– mondta az MTÜ elnöke, hozzátéve, hogy mindezt a szálláshelyek adataiból, Google-keresésekből, mobilcella-, illetve bankkártyaadatokból nyeri ki az ügynökség anonim módon.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központról (NTAK) elmondta, hogy egész Európában egyedülálló innováció, amelyen több mint egy tucat matematikus és informatikus dolgozik. Lapunk kérdésére, hogy az adatok fényében hogyan teljesített a turisztikai szektor, Guller Zoltán ismertette az ágazati adatokat, de megjegyezte, hogy a nyári szezon végén a legpontosabb a számok kiértékelése, akkor érdemes a végső konklúziókat levonni.
Az elmúlt időszakban záporoznak a pletykák és álhírek a balatoni turizmusról, amit a média egy része megragad, és tovább is fújja, kárt okozva minden negatív cikkel a Balatonnál működő vállalkozásoknak, és nekünk magyaroknak
– világított rá az MTÜ elnöke, szerinte ezért volt szükség arra, hogy a szezon vége előtt ismertesse a szektor számait.
Gyakran járok a Balatonra, és az egyik ilyen látogatásom során olvastam egy cikket a Balaton válságáról. Azonnal felhívtam egy déli parti vendéglőst, aki elmondta, hogy nem tapasztalt visszaesést, de úgy hallotta, hogy az északi parton vannak problémák. Felhívtam egy északi parti vendéglőst is, aki szintén arról számolt be, hogy nem csökkentek a bevételei, de úgy hallotta, hogy a déli parton bajok vannak. Ebből leszűrhető a rémhírterjesztés káros hatása, amikor nem a valós információkból értesülnek az emberek, és kialakul bennük egy hamis kép
– magyarázta lapunknak az ügynökség elnöke, hozzátéve, hogy a valós számok korántsem árulkodnak válságos helyzetről. A szerinte téves kép kialakulásához járul hozzá, hogy olyanok nyilatkoznak az ágazat helyzetéről, akiknek nincs rálátásuk a szektor egészére, és itt példának a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét (MSZÉSZ) hozta fel, amely szervezet jobb esetben is csak a szálláshelyek töredékéről rendelkezik adatokkal azok darabszámát tekintve. Magyarországon ugyanis 45 ezer szálláshelyet tartanak nyilván, a szövetségnek pedig alig több mint 450 tagja van. „Mikor az MSZÉSZ balatoni régióvezetője 40 százalékos visszaesésről beszél, az csak akkor igaz, ha a saját szállodájáról nyilatkozik, miközben onnan néhány száz méterre, egy másik hotelben például 130 százalékos növekedést látunk” – mutatott rá Guller Zoltán.
A turizmus idei teljesítményéről az MTÜ elnöke elmondta, hogy a vendégszám tavalyhoz képest idén júliusban négy százalékkal nőtt országosan, és 2019-hez képest pedig 13 százalékkal javított ebben a mutatóban az ágazat. A belföldi vendégszám ugyan négy százalékkal csökkent, de a külföldi 19 százalékkal megugrott.
Guller Zoltán jelezte, hogy egy általános trend alakítja a hazai turizmust, amely egész Európában megfigyelhető: a koronavírus-járvány után sokkal nagyobb arányban indulnak útnak az emberek külföldre. A Covid idején volt olyan nap, amikor 97 százalékban csak magyarok voltak a szálláshelyeken, miközben az ágazat akkor működik egészségesen, ha fele részben magyarokból, fele részben külföldiekből áll a „vendégmix” Magyarországon. Éppen ezért az MTÜ azon dolgozik, hogy visszacsábítsa a külföldi turistákat Magyarországra. Ebben szerinte nagy segítséget nyújt az NTAK, amellyel az egyes jövedelmi és társadalmi csoportokra célzott marketingkampányt tudnak kidolgozni.
A számokkal kapcsolatban az az első, amit mondani szeretnék, hogy szakmaiatlannak tartom a szezon közbeni értékelést, de időről időre belekényszerítenek a pánikkeltő, kattintásvadász cikkek és nyilatkozatok. Budapesten 22 százalékkal több vendég van, mint tavaly ilyenkor volt. Vidéken a vendégszámban stagnálást tapasztaltunk. A Balatonon – amiről most mindenki beszél –, az év első hét hónapjában nem egész egyszázalékos csökkenést látunk vendégszámban, ami azt jelenti, hogy átlagosan naponta 50 emberrel volt kevesebb a szálláshelyeken, ami egyébként a statisztikákban ki fog simulni a nyári szezon végére. Az egynapos turisták száma jelentősen megnőtt közben, így összességében többen vannak a Balatonnál, mint tavaly, ez ténykérdés
– fogalmazott Guller Zoltán. Az MTÜ elnöke kifejtette: „A Balaton sikere valamennyiünk ügye, a horvát szállodaszövetség elnökétől nem találtak a kollégáim olyan nyilatkozatot, amely arról szól, hogy válságban van az Adria és nincsenek turisták. Ő valószínűleg tudja, hogy az Adriára nem lennének jó hatással az ilyen nyilatkozatok, és ez pedig a horvátoknak nem érdeke. Hogy a magyar elnök miért mondja hangosan azt, ami nem igaz, azt nem tudom, de azt viszont biztosan tudom, hogy az általa képviselt szálláshelyeknek biztosan nem segít” – szögezte le.
A Covid miatti trendváltozásra visszatérve az elnök jelezte, hogy a vendégek a szállodák helyett egyre inkább a magánszálláshelyeket keresik. A szakember szerint a koronavírus-járvány alatt kialakult egy új érzés az emberekben, mégpedig hogy inkább a kisebb szálláshelyeket keresik, mert ott nagyobb biztonságban érzik magukat.
Ez is egy világtrend, hogy a nagy szállodákból a kisebb, békésebb szálláshelyek felé fordult az emberek egy része. Ezt támasztja alá, hogy ameddig a szállodákban néhol visszaesést látunk, a magánszálláshelyeknél növekedést tapasztalunk
– ismertette az elnök, megjegyezve, hogy egy másik trend is felütötte a fejét, mégpedig hogy megnőtt az egynapos turisták száma. Döbbenetes mértékben nőtt azok száma, akik csak egy napra ugranak le a Balatonra, ezt egyébként a mobilcellaadatokból látja az MTÜ.
A Balatonon nincs kevesebb vendég, mint tavaly volt, sőt többen vannak. Azaz a Balaton köszöni, jól van, és várja a vendégeket
– értékelte a számokat az elnök, kiemelve, hogy az országos helyzet pedig az év első hét hónapjában, az esős idő ellenére is kedvezően alakult, 5 százalékkal több vendég volt az országban, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A sok csapadék és az évszaktól elmaradó hőmérséklet nem kedvezett a belföldi forgalomnak. Az MTÜ számai alapján az adott hónap átlaghőmérsékletének egy Celsius-fokos csökkenése vagy növekedése a turisztikai foglalások számának egyszázalékos csökkenésével vagy növekedésével jár.
A Balaton óriási előnye az Adriával szemben, hogy közel van. Balatonakarattya például egy órára van Budapesttől. Múlt héten ott jártam, és az első esőre hazament mindenki. Tehát az időjárás hatása meghatározza a belföldi forgalmat
– mutatott rá lapunknak Guller Zoltán, hozzátéve, hogy júniusban az átlaghőmérséklet körülbelül 3 fokkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Érdekességként elárulta, hogy az időjárás-jelentés a legjobb reklám a Balatonnak, mert ahogy kihirdetik a 30 fokot, hirtelen megugranak a foglalási számok, amit azonnal jelez is az NTAK-ba valós időben érkező foglalások száma. Habár az esős idő ellenük dolgozik, szerinte minden remény megvan arra, hogy szeptemberben a tavalyi évi számokat is meghaladó eredményekről számolhatnak be.
Ha már szálláshelyekről beszélgettünk, szinte kikerülhetetlen kérdésként kínálkozott a Booking-ügy, amiről az Index is részletesen beszámolt. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) augusztus 4-én indított kérdőívet, amelyre eddig csaknem 6 ezer szállásadótól érkezett válasz.
A válaszadók közül minden második szolgáltatót érint a Booking.com késedelmes fizetési botránya
– állapította meg a felmérés. Az MTÜ arról tájékoztatott, hogy egyeztetést kezdeményez a témában az érintett hatóságokkal, a bajba jutott vállalkozások számára pedig jogsegélyszolgálatot indít.
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy egy olyan ágazatban, amelyben az értékesítés mára nagyrészt az online térben zajlik, az egyik meghatározó multinacionális szereplője épp a kisvállalkozókkal szemben próbálja érvényesíteni erőfölényét, és ezzel családok ezreinek megélhetését veszélyezteti. Ráadásul teszi ezt éppen a főszezonban
– fogalmazott Guller Zoltán. Az ügynökség elnöke lapunknak elmondta, hogy továbbra is várják a válaszokat a Booking-ügyben a szállásadóktól, és péntekig feldolgozzák azokat. Ezt követően pedig egyeztetnek a kormányzattal, a fogyasztóvédelemmel, a Gazdasági Versenyhivatallal és a Booking képviselőivel is. Kérdésünkre elmondta, hogy bár a helyzet súlyos, de a nyári foglalások nincsenek veszélyben.
(Borítókép: Varga György / MTI)