A két találkozóról Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke számolt be a szon.hu-nak.

„Az idei egyeztetés kissé más hangulatú volt, mint az előző években, hiszen a feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk” – mondta Rácz Imre.

Az elmúlt öt esztendőben hatezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak

– emelte ki. Hozzátette, hogy ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak ötvenszázalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. „Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van” – mondta Rácz Imre.

A vármegyei elnök szerint felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e önállóan ipari almát termeszteni, az étkezési almától függetlenül. 

Ha pedig fejleszteni akarunk, legyen-e a 2024-től induló VP ültetvénytelepítési támogatások között? 

– tette fel a kérdést a szakember.

Megszűnhet az iparialma-termelés 

Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke azt mondta, hogy az agrárminisztérium a szakma egyeztetett stratégiai javaslatait akarja elfogadni. Úgy látja, hogy a jelenlegi trendek mellett éveken belül megszűnhet a magyar iparialma-termelés.

Most vagyunk abban a pillanatban, amikor el kell dönteni, hogy mit tegyünk. Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2–5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem, vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni

– mondta, hozzátéve, hogy ipari almát csak rentábilis célültetvényeken lenne szabad termeszteni, csak meghatározott fajtákkal és hektáronként 40-50 tonna termeléssel, sőt célszerű még egyéb feltételeket is szabni.