Befutottak a kínai külkereskedelmi adatok, és egy szárnyaival gyengén csapkodó sárkány képét festették le. A kínai export és import is jelentősen bezuhant, annak ellenére, hogy az ország vezetői a gazdaság fellendítésére tettek ígéretet. A kínai gazdaság bukdácsolását pedig mindenki megérzi, hiszen az ország az ipari anyagok, élelmiszerek és fogyasztási cikkek egyik legnagyobb piaca.
Kína exportja 14,5 százalékkal esett vissza júliusban az előző év azonos időszakához képest. Ez komoly nyomást gyakorol a kormányzó Kommunista Pártra, amely korábban gazdaságélénkítő intézkedéseket jelentett be, hogy lendületet adjon a kifulladni látszó gazdasági növekedésnek. Annál is inkább, mivel az import is 12,4 százalékkal zuhant.
Peking bukdácsolása pedig negatívan érinti a globális exportőröket, akik Kínát tekintik az ipari anyagok, élelmiszerek és fogyasztási cikkek egyik legnagyobb piacának.
A június végével zárult három hónapban a gazdasági növekedés 0,8 százalékra csökkent az előző negyedévhez képest, szemben a január–márciusi 2,2 százalékkal. Ez 3,2 százalékos éves növekedésnek felel meg, ami olyan gyenge adatnak számít, amire Kínában az utóbbi három évtizedben alig volt példa – világított rá az AP hírportál.
A lap szerint a kínai export iránti kereslet azután hűlt le, hogy a Federal Reserve (FED), valamint az európai és ázsiai központi bankok tavaly kamatemelésbe kezdtek, hogy a több évtizedes csúcson lévő inflációt lehűtsék. Így tett egyébként a Magyar Nemzeti Bank is.
Arra számítunk, hogy az export tovább csökken a következő hónapokban, mielőtt az év vége felé elérné a mélypontot
– írja jelentésében a Capital Economics, hozzátéve, hogy a fejlett gazdaságok fogyasztási kiadásainak rövid távú kilátásai továbbra sem rózsásak. A kínai globális kereskedelmi többlet 20,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi rekordmagas szintről, 80,6 milliárd dollárra.
A kínai kormánypárt intézkedéseket ígért a vállalkozók támogatására, valamint a lakásvásárlások és a fogyasztói kiadások ösztönzésére, de nem jelentett be konkrét nagyszabású ösztönzőket vagy adócsökkentéseket – írja az AP hírportál. Érdemes azért megjegyezni, hogy Kína hatalmas összegeket önt a hazai ipar fejlesztésére. A szakértők arra számítanak, hogy a jövőben várható kormányzati lépések élénkíteni fogják az importkeresletet, de szerintük ez csak fokozatosan fog bekövetkezni.
Az Egyesült Államokba irányuló export az egy évvel korábbihoz képest 23 százalékkal 42,3 milliárd dollárra csökkent, míg az amerikai áruk behozatala 11,1 százalékkal 12 milliárd dollárra esett vissza. Egy kerekasztal-beszélgetésen két szakértővel arra kerestük a választ, hogy Kína mikor és mely területeken éri utol az Egyesült Államokat, és lehetséges-e, hogy idővel átveszi tőle szuperhatalmi státuszát?
Korábban a Makronóm Intézet elemzése alapján bemutattuk, hogy a Washington és Peking között egyre romló kapcsolatok miatt az USA tavaly exportkorlátozást vezetett be a legfejlettebb memóriachipekre, amelyekre a kínai cégeknek szükségük van a saját fejlett mesterséges intelligencia nyelvi modelljeikhez.
A legmodernebb mesterségesintelligencia-rendszerek hatalmas mennyiségű hardvert igényelnek – több ezer nagyon speciális chipet, amelyek hetekig vagy hónapokig futnak egyszerre
– mondta Paul Scharre, a Center for a New American Security ügyvezető alelnöke és tanulmányi igazgatója. A szakértő jelezte, hogy a hozzáférés megtagadása Kínától elzárja az országot a legfejlettebb rendszerek építésétől, és ez a szakadék idővel valószínűleg szélesedik majd, ahogy a chiptechnológia tovább fejlődik.
Kína ezt azonban nem hagyja válasz nélkül, már látjuk, hogy a gazdaságát állami beavatkozásokkal erősen befolyásolja, amely visszafogott becslések szerint is évi mintegy 227 milliárd euró (a GDP-jének az 1,7 százaléka), de egyes szakértők szerint akár évi 630 milliárd euró (a kínai GDP 4,9 százaléka) támogatást allokál a teljes kínai iparra – utóbbi GDP-arányosan a 2019-es amerikai, német vagy francia ipari támogatások tíz-tizenkétszerese. Kína ráadásul két kritikus nyersanyag – a gallium és a germánium – exportját is korlátozza, amivel az uniós ipart és az egész zöldátállási tervet veszélyezteti.
Mint ismert, a kínai jegybank váratlanul kamatot csökkentett kedden, három hónapon belül másodszor, hogy a monetáris lazítással lökést adjon a lassuló gazdaságnak. A legfrissebb kínai adatok ugyanis rávilágítottak arra, hogy a gazdaságra több oldalról is nyomás nehezedik. Ez pedig arra késztette Pekinget, hogy csökkentse az irányadó kamatlábakat a gazdaság élénkítése érdekében, de elemzők szerint a növekedés élénkítéséhez további támogatásokra lenne szükség – világított rá a Reuters.
A kínai központi bank 15 bázisponttal, 2,5 százalékra csökkentette a középlejáratú hitelkeret (MLF), a pénzintézeteknek nyújtott egyéves lejáratú hitelek kamatát. A kínai statisztikai hivatal keddi adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés és a beruházások a vártnál lassabban növekedtek, ami azt jelzi, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának üzleti és fogyasztási motorjai jelentősen alulteljesítenek.
Az olajárak kedden csökkentek, mivel a kínai gazdasági adatok gyengültek, és félő volt, hogy a pekingi irányadó kamatlábak váratlan csökkentése nem volt elég jelentős ahhoz, hogy az ország pandémia utáni gazdaságát rajthoz állítsa – jelezte a Reuters. Ez a benzinkutaknál számunkra akár jó hír is lehet, az olajárak csökkenésével, ha tartós, akkor valamivel olcsóbban tankolhatunk a járművekbe.
A Brent nyersolaj határidős jegyzései kedd reggel 9 óra 30 perc körül még hordónként 86,52 dolláron állt, majd délután 15 órára 84,78 dollárra csökkent.
Amikor az olajpiac az utóbbi időben, úgy tűnik, hogy kényelmesen ralizik, gyakran előfordul, hogy Kína az első számú tűzoltó, aki nedves takarót vet a mámoros (90 dolláros) nyersolajról és azon túlról álmodozókra
– mondta John Evans, a PVM olajbróker. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét és szövetségeseit tömörítő OPEC+ csoporthoz tartozó Szaúd-Arábia és Oroszország által végrehajtott kínálatcsökkentések hozzájárultak az elmúlt hét hétben tapasztalt árfolyam-emelkedéshez, amit most a kínai lassulás húz vissza.
Korábban már megírtuk, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő tehetségek hadseregének verbuválására tett kísérletet Kína, viszont az erőfeszítések ellenére a csúcstechnológiai dolgozók megtartása kihívást jelent, a készségeikre pedig világszerte kereslet mutatkozik. Paul Scharre, az Új Amerikai Biztonságért Központ ügyvezető alelnöke és tanulmányi igazgatója szerint egy „demokratikusabb életmódra” vágynak az országot elhagyó kutatók.
Kína kedden felfüggesztette a fiatalkori munkanélküliségi adatok közzétételét,
mondván, felül kell vizsgálnia a módszertant a szorosan figyelt referenciaérték mögött. Érdekes, hogy pont akkor lépi ezt meg a kormány, amikor ez a munkanélküliségi adat rekordmagasságba szökött – mutatott rá a Reuters.
A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) múlt hónapban közzétett, a fiatalok munkanélküliségére vonatkozó adatai szerint az állástalanok aránya júniusban rekordmagasra, 21,3 százalékra ugrott.
Röviddel azután történt a bejelentés, hogy a már fent bemutatott kedvezőtlen adatok napvilágra kerültek, és a közösségi oldalon kínaiak tömegei fejezték ki csalódottságukat az ország gazdasági helyzete és foglalkoztatási kilátásai miatt. A lap szerint a befektetői hangulatot is letöri, ha kulcsfontosságú gazdasági adatokhoz nem enged hozzáférést Kína.
(Borítókép: Wang He / Getty Images)