Alaposan felborzolta a kedélyeket az Országgyűlés által elfogadott nyári adócsomag, amely miatt sokan temették a bizalmi vagyonkezelést. Ugyanakkor a téma ismert specialistája, Antall György, az Apelso Trust Zrt., bizalmi vagyonkezelő és wealth management szolgáltató alapító partnere szerint még mindig érdemes és hasznos bizalmi vagyonkezelést alapítani, ráadásul mint generációváltási eszköz felhasználását az új adószabályozás két újdonsággal is támogatja.
Új szabályok léptek életbe a bizalmi vagyonkezelés (bvk) területén, a 2023-as nyári adócsomag szerint a legnagyobb változás épp az adóztatását érinti: míg korábban nem keletkeztetett adókötelezettséget, az új szabályozás szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adás értékesítésnek minősül, így a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított érték közötti különbözetet 15 százalékos szja terheli.
tehát az új szabályozás nem teszi lehetetlenné a bizalmi vagyonkezelés alapítását, illetve fenntartását, bár egy fontos adóelőnytől el kell köszönni.
Antall György az Index érdeklődésére emlékeztetett, hogy korábban a bvk-ba adás teljesen „adósemleges” volt, vagyis a vagyonkezelésbe adás nem eredményezett adófizetési kötelezettséget. Így anélkül lehetett piaci értékre felértékelve vagyonkezelésbe adni üzletrészt, részvényeket, illetve más vagyontárgyakat, hogy a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor megállapított érték közötti különbözetet le kellene adózni.
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan szerződéses jogviszony, melynek keretében a vagyonrendelő vagyontárgyakat (eszközöket) ad át a vagyonkezelő tulajdonába, a vagyonkezelő pedig az átvett vagyont a szerződésben vagy a szerződésben foglaltak szerint meghatározott kedvezményezettek érdekében eljárva kezeli, azaz gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
A téma ismert specialistája szerint ezzel a lehetőséggel úgy lehetett visszaélni, hogy a vagyont (többnyire üzletrészt, részvényeket) felértékelték, majd a már felemelt értéken a vagyonkezelésből eladták és a befolyó pénzt a tőke értékéig adómentesen kiadhatták a vagyonrendelőnek vagy hozzátartozóinak.
Amennyiben az értékesítésből származó bevételt nagyon hamar kiadták a kedvezményezetteknek, így a bizalmi vagyonkezelést voltaképpen csak az adóelőny kihasználására hozták létre. Most ez a lehetőség szűnik meg
– ismertette Antall György, aki kiemelte, hogy az új szabályozással a bizalmi vagyonkezelés alapításakor vagy egy későbbi vagyonrendelés esetén a vagyonrendelőnek választási lehetősége van. Amennyiben a vagyont fel kívánja értékelni, a bekerülési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított magasabb (felértékelt) érték közötti különbözet – az apporthoz hasonlóan – értékesítésnek minősül, s adófizetési kötelezettséget eredményez.
A korábbi szabályozáshoz képest azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a vagyonrendelés ne a valós piaci értéken történjen, hanem felértékelés nélkül, névértéken vagy a bekerülési értéken, így nem keletkezik azonnal adóköteles különbözet. Ebben az esetben viszont a vagyonkezelő a valós értéknél jóval alacsonyabb értéken veszi át az érintett vagyontárgyakat, és a magasabb valós értékre tekintettel az adót a kedvezményezettek majd a vagyon kiadásakor fizetik meg. Így a végleges adómentesség helyett egy adóhalasztási lehetőség épült bele a rendszerbe.
Antall György szerint még mindig érdemes és hasznos bizalmi vagyonkezelést alapítani:
Antall György rámutatott arra is, hogy a bizalmi vagyonkezelés generációváltást támogató és az öröklést elősegítő felhasználási lehetőségét két új, adómentes felértékelést lehetővé tevő szabály segíti elő. Amennyiben a vagyonkezelésből vagyonkiadásra – értelmezésük szerint az induló vagyon (tőke) terhére történő vagyonkiadásra – csak a vagyonrendelő halálát követően kerülhet sor, a vagyonkezelés alapításakor, illetve később vagyonrendelés során lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ám ha utóbb a vagyonrendelő életében mégiscsak sor kerül kedvezményezetti kifizetésre a kezelt vagyon tőkéjéből, a kedvezményezett a kifizetést terhelő adót 20 százalékkal megnövelt összegben köteles megfizetni.
A bizalmi vagyonkezelés öröklési célú felhasználását segíti elő a másik kivétel is.
Halál esetére szóló, végrendeleti úton felállított bizalmi vagyonkezelés esetén lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelés vagyonvédelmi funkciói a végrendelkező életében még nem érvényesülnek, a kezelt vagyonnal szemben kötelesrészi igények is érvényesíthetők, de az örökségként kapott kedvezményezetti jogállást nem terheli külön adó.
A szakértő szerint érdekes új fejleménye az adószabályoknak, hogy a kezelt vagyon adóteher nélkül jogosult a kezelt vagyonban levő ingatlanon használatot biztosítani a kedvezményezettnek, feltéve, hogy az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi díjakat a használatra jogosult fizeti meg. Eddig a vagyonkezelésben levő ingatlanok használatáért nemcsak a „külsős”, nem kedvezményezett használóknak, hanem a kedvezményezetteknek is piaci ellenértéket (tkp. bért) kellett fizetni.
(Borítókép: Index)