A két szervezet közleményében felidézte, hogy az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek, a hűvös tavaszi idő néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás pedig a moníliafertőzés elleni védekezést nehezítette.

A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek Magyarországon szilvát a gazdálkodók.

A legnagyobb termesztőkörzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés, a második helyen Bács-Kiskun vármegye áll 1197 hektárral, de Pest vármegyében is jelentős szilvaültetvények vannak, mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók, írja az MTI.

A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a gyümölcs ipari feldolgozása is. A Magyarországon termett szilva jelentős részét, mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, lekvár és befőtt mellett pálinka alapanyagául is szolgál a gyümölcs.

A NAK és a FruitVeb kiemelte azt is, hogy a szilva természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin-forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma.