Miután azok, akik a bankokban fialtatják a pénzüket, inkább a devizabetétet választják, a lakosság ma már több hitellel tartozik, mint amennyi forintmegtakarítása van a bankokban.
Több tényező drasztikusan átalakította a lakossági banki megtakarítások helyzetét az elmúlt hónapokban. Az okok között mindenképp fontos megemlíteni az inflációt, miután a megnövekedett költségek miatt az emberek kénytelenek voltak hozzányúlni a korábbi megtakarításaikhoz.
Egyértelműen ez köszön vissza abban, hogy
a látra szóló lakossági betétek állománya egy év alatt több mint 16 százalékkal csökkent, és június végén már csak 7067 milliárd forint volt a lakossági számlákon.
Ennél alacsonyabb értéket legutóbb 2021 januárjában miért a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az elmúlt két hónapban ráadásul felgyorsult a betétkivonás: májusban 110, júniusban csaknem 210 milliárd forinttal csökkent a magyar polgárok bankszámláin tartott pénz összege. Az év első hat hónapjában rekordösszegű, 631 milliárd forintos betétkivonás történt.
Első ránézésre a látra szóló betétek állományának csökkenéséhez képest nem tűnik jelentősnek a lekötött betétállomány 107 milliárdos csökkenése, ám az ördög itt tényleg a részletekben van. Az adatok szerint ugyanis a betétkivonás egyértelműen a hosszú távú, éven túli konstrukciókra jellemző. Ezt a változást nem nehéz összefüggésbe hozni azzal, hogy a megtakarítási mixben eddig is jellemzően éven túli versenyző megoldásoknál volt mód jóval magasabb hozamokat elérni. Ráadásul ennek a területnek tett keresztbe leginkább a kormányzat azon döntése, amely szerint – leegyszerűsítve – az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével júliustól a 15 százalékos kamatadón felül a kamatra vetített további 13 százalékos szochoelvonás is sújtja. A fentiek miatt
az éven túli, elsősorban megtakarítási célú bankbetétek állománya 11 százalékot meghaladó mértékben csökkent éves szinten, miközben az éven belüli betétállomány csökkenése ugyanezen időszak alatt alig érte el a fél százalékot.
Ennek következtében a nem folyószámla jellegű megtakarításokon belül a korábbi közel 50-50 százalékos arány megborult és ma már a lekötött lakossági pénzek több mint 53 százaléka éven belüli betétben volt június végén.
A teljes lekötött betétállományon belül azonban még jelentősebb változást jelent, hogy a magyarok elengedik a hazai fizetőeszközt, és egyre inkább devizában fialtatják forintjaikat. Az éven túli forintbetétek állománya 67 milliárd forinttal apadt az első fél évben, miközben a hosszú távú devizabetétben hárommilliárd forinttal több pénzt tartott a lakosság, mint egy fél évvel ezelőtt. Ugyanakkor látni kell, hogy az éven túliak között a devizabetétek továbbra sem képviselnek jelentékeny tételt: mindössze 15,2 milliárd forint volt idén júniusban az arányuk. Éven belül viszont drasztikus volt az átalakulás: a lakossági éven belüli forintbetétek összege 96 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent, június végén már csak 842,2 milliárd forint volt lekötött forintbetétben, ami közel 13 százalékos csökkenés a 2022. júniusi 961 milliárdhoz képest. Ehhez képest a devizabetétek állománya éves szinten majd 44 százalékkal, 374 milliárd forintra bővült. Ezzel
a devizabetétek aránya a 2022. júniusi 21,3 százalékról 37 százalékra emelkedett.
Az előretörés oka egyértelműen a rendkívül magas hazai infláció volt, hiszen a devizabetétekre fizetett kamatszint arányaiban versenyképesebbnek tűnik, mint a jelenleg a piacon elérhető banki betétkamatok. Mindez annak köszönhető, hogy az infláció mellett a hazai fizetőeszköz árfolyama sem teszi túl kedvezővé a forintmegtakarításokat.
Az első félévi bankpiaci trendek eredménye olyan drasztikus változás lett, amire eddig nem volt példa. A jegybanki adatok szerint a forint lakossági hitel/betét mutató 100 százalék fölé jutott június végén, azaz több pénzzel tartoztak az emberek a bankoknak, mint amennyi pénzt forintbetétben a pénzintézetekre bíztak. Miután a szochobevezetés miatt a következő hónapokban tovább erősödhet a lakossági betétkivonás – a korábban még a szochobevezetést megelőzően lekötött pénzeket az extra teher miatt nem kötik le újra az emberek –, nem lepődhetünk meg azon, hogy vezetői körlevélben is jelezte az MNB a bankoknak: komolyan meg kell erősíteniük likviditásmenedzsmentjüket. A jegybank elvárja, hogy a hitelintézetek legkésőbb 2023. szeptember 30-ig kezdjék meg a körlevélben megfogalmazott előírások alkalmazását, és december 31-ig építsék is be azokat vonatkozó belső szabályzataikba.
(Borítókép: Index)