Vajon lehet még növekedés a mesterségesintelligencia- (MI-, angolul AI-)részvényekben? Az elvárások nagyok, azonban az AI hozzáadott értéke egyelőre nem követi le a piaci várakozásokat.
A tőkepiacok idei első fél évben mutatott euforikus hangulata korántsem kizárólag a makrogazdasági folyamatokhoz köthető. 2023-ban ugyanis robbanásszerűen jelent meg egy fogalom – a mesterséges intelligencia –, amely örökre megváltoztathatja az emberek életét.
Maga a technológia nem új keletű, eddig azonban csupán a felszín alatt könnyítette meg mindennapjainkat. Idén viszont már közvetlen módon is berobbant az életünkbe, például azzal, hogy az emberek számára unalmas és repetitív feladatokat gyorsan és egyszerűen megoldja.
Ez pedig nagy érték, melyet a technológiai vállalatok is felismertek – mutatott rá a Napi.hu-nak Láng András, az SPB Befektetési Zrt. szakértője.
Az idén elterjedt ChatGPT nevű nyílt forráskódú chatbot megjelenése óta hatalmas verseny alakult ki a techóriások között a mesterséges intelligencia implementálásában.
A világ legnagyobb vállalatai hatalmas összegeket költenek arra, hogy felvegyék a versenyt az új, potenciálisan ezermilliárd dollárokat érő iparágban. Az Amazon például elindította az AWS platformját, amelyen keresztül a mesterséges intelligenciája képfelismerésre és a beszéd szöveggé alakítására képes.
A Google pedig a Bard AI nevű alkalmazásával szeretné felvenni a versenyt a ChatGPT-vel, míg a Meta különböző személyiségekkel rendelkező chatbotot fejleszt. Természetesen az Apple sem marad ki a versenyből: az almás cég kiterjesztettvalóság-szemüveget fog gyártani 2024-től.
Egyelőre azonban nagyon nehéz megjósolni, hogy mennyit fog érni a mesterséges intelligencia a jövőben. A 2023-as részvényhozamok alapján rendkívül nagy potenciálban bíznak a befektetők. Év eleje óta ugyanis az S&P-ben lévő, mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek átlagosan 47 százalékot, míg a megatechcégek 67 százalékot emelkedtek.
A nagy kérdés az, hogy valóban akkora növekedési potenciál van-e a mesterséges intelligenciában, ahogyan azt a piac árazza, vagy egy esetleges túlreagálásról beszélhetünk?
Ha megvizsgáljuk a technológiai vállalatok jelenlegi árfolyamát az egy részvényre jutó eredményükhöz képest, akkor azt láthatjuk, hogy a megatechcégek átlagosan hetvenszer annyiba kerülnek, mint amennyi az ezen vállalatok jelenlegi eredménye. A technológiai vállalatok, különösen a megatechcégek túlárazottnak számítanak
– vezette le Láng András.
Az elemzőknek ráadásul rendkívül nagy elvárásaik vannak a technológiai vállalatok jövőbeni teljesítménye kapcsán. Az Nvidia esetében például az elemzői konszenzus a következő 4 évben éves átlagban 34 százalékos növekedési ütemet vetít előre, méghozzá úgy, hogy a félvezető-iparág átlagos múltbéli növekedési üteme ennél jóval alacsonyabb, 6 százalékos.
A Metánál sincs másképpen, hiszen a vállalat a tavalyi évben óriási mennyiségű összegeket költött a metaverzum kiépítésére, miközben a projekt nem a vártak szerint alakult: megtérülés helyett a projekt vesztesége már meghaladta a 40 milliárd dollárt. Ennek eredményeképpen a Meta cégértéke a csúcshoz képest elvesztette a kétharmadát.
A metaverzum bukása ellenére 2023-ban a cég árfolyama lendületet vett: a Meta a mélyponthoz képest egészen elképesztő, 266 százalékos árfolyam-emelkedést produkált.
A techóriások közül a Microsoftnak van a legjobb pozíciója a mesterségesintelligencia-üzletágban. Nagy részesedéssel rendelkezik a ChatGPT-t üzemeltető OpenAI-ban, amelyet a cég tervei szerint integrálni fog az Office csomagjába.
Ennek ellenére a Microsoft árfolyama is sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint ahogy azt a mesterséges intelligenciából fakadó többletbevételek indokolnák.
A technológiai cégek túlárazottságát tekintve a befektetőknek érdemes e szektort alulsúlyozni, és inkább a defenzív szektoron belül körülnézniük. A mindennapi fogyasztási javak előállításával és értékesítésével foglalkozó defenzív szektorban ugyanis bőven akad alulárazott vállalat
– hangsúlyozta Láng András. „Ebből adódóan a defenzív vállalatok bevételei a technológiai szektorral összehasonlítva pontosabban előre jelezhetőek. Ráadásul idén a defenzív szektor alulteljesítőnek számít az S&P-hez képest, mivel ezen cégek átlagosan mindösszesen 2 százalékot emelkedtek az év eleje óta” – tette hozzá.
Az alulteljesítés elsődleges oka, hogy a befektetőknek elmúltak a recessziós félelmeik, és a tőkéjüket a kockázatosabb, ugyanakkor nagyobb hozampotenciállal rendelkező szektorokba helyezték át.
Természetesen a magas inflációs környezet is negatívan hat a szektorra, amely ennek ellenére 2022-ben „megvédte” a defenzív címét, amikor az emelkedő infláció ellenére is felülteljesítette a piacot.
A privát bankár hangsúlyozta: azon defenzív cégek lesznek versenyelőnyben a többiekhez képest, amelyek a növekvő inputköltségeket be tudják építeni a termékeik árába, a volumenek visszaesése nélkül.
Az üdítőital-gyártó cégek például kevés számú versenytárssal rendelkeznek olyan nagyvállalatokkal, mint például a Coca-Cola vagy a Keurig Dr Pepper. Neves márkákról beszélünk, amelyeket a fogyasztók nem tudnak könnyen lecserélni egy olcsóbbra.
A ruházati cégek között is találhatunk olyan jó nevű vállalatokat, amelyek nem teljesítettek kiemelkedően idén. A 170 éves múlttal rendelkező Levi Strauss például manapság stabil tőkebeáramlással és növekedési ütemmel rendelkezik, az elemzői konszenzus is 10 százalékos árfolyam-felértékelődést jósol a cégnek a következő évre.
A szépségipari cégek közül az Estee Laudert érdemes kiemelni, amelynek portfóliója kiváló növekedési kilátásokkal rendelkezik a versenytársakhoz képest, így az elemzők 30 százalékos felértékelődési potenciált látnak a vállalatban.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy az idei év első felének tőkepiaci ralija két tényező együttes hatásának volt köszönhető: a vártnál jobb gazdasági eredményeknek, valamint a mesterséges intelligencia térnyerésének.
Utóbbi azonban nem fog sokáig tartani, hiszen a piac várakozásai jelenleg túl magasak a mesterséges intelligencia hozzáadott értékéhez képest. Éppen ezért a befektetőknek érdemesebb most az idén alulteljesítőnek számító defenzív szektor cégei felé venni az irányt – húzta alá a szakember.