Meglepő munkáltatói aktivitás, jó hozamok, de megugró kifizetések – összességében nem szép az öngondoskodás zászlóhajójának számító pénztári szektor féléves bizonyítványa.
Első ránézésre bámulatos első félévet tudhat maga mögött az önkéntes nyugdíjpénztári szektor. Az öngondoskodás ezen formájára fordított összeg 2023 első félévének végén megközelítette a 76 milliárd forintot, az önkéntes pénztári bevételek így 5,8 százalékkal nőttek éves szinten. Azonban ha csak a második negyedévi adatokra tekintünk, akkor a 47 milliárd forintos bevétel már 13 százalékos növekedést jelent – ilyen szintű ugrásra az elmúlt öt évben nem volt példa.
A növekedés motorja meglepő módon a munkáltatói hozzájárulások emelkedése volt.
Az első fél évben 16 százalékot meghaladó mértékben fizettek be magasabb összeget dolgozóik után. ezen időszakon belül a második negyedévben közel 11,5 milliárd forintos befizetés érkezett a vállalkozásoktól, ami közel húsz százalékos növekedést jelentett.
A céges befizetések felfutása azt eredményezte, hogy idén tavasszal az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra érkező minden 100 befizetett forintból közel 30-at a munkáltatók fizettek be. Ilyen magas céges részarányra azóta nem volt példa, hogy a cafeteriarendszer támogatott részéből kikerültek a pénztári befizetések. Azért a tagok is ténykedtek. Az 55,3 milliárd forintos féléves befizetés szintén történelmi rekord az évek első hat hónapját tekintve.
Ennek ellenére túl nagy örömre még sincs ok. Bár tavaly és 2021-ben is azzal lehetett szembesülni év végére, hogy az év közbeni kifizetések összege meghaladja a tárgyévben beérkezett friss pénzek összegét, ám 2019 után most fordult elő először, hogy a kifizetések összege már az első félév végén meghaladta a beérkező új befizetéseket. Ez egyértelműen a megnövekedett szolgáltatási oldalnak köszönhető:
a nyugdíjkorhatár elérése miatt a tagoknak egy összegben vagy járadékként kifizetett 49,3 milliárd forint adta az éves összevetésben közel harmadával megugró, 79,6 milliárd forintos kifizetések 62 százalékát.
Ez pedig ismét elvezet bennünket ahhoz, hogy az öngondoskodás továbbra sem hívószó a fiatalabb generáció körében: közel 10 évet, 2014-ig kell visszamenni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiban ahhoz, hogy olyan első fél évet találjunk, amikor kevesebb új tag érkezett a rendszerbe, mint az idei 6 hónap alatt szerződést kötő 14 337 személy. Az elöregedés számlájára írható az is, hogy a 2022-es javulás után idén – az eddig csak a Covid idején látott mértékben – azért csökkent a pénztári létszám, mert a pénztártag elhalálozott: 1813 tagot veszített így a szektor. Négyéves csúcsra futott ugyanakkor a önkéntes pénztárakat önként elhagyók száma, s ami még nagyobb érvágás, hogy az általuk korábban megtakarított pénzek a teljes idei kifizetés közel 15 százalékát tették ki. Összességében a taglétszám 1,9 százalékkal, 1,078 millióra csökkent. Azt az éves korfából tudhatjuk, hogy a rendszerből kilépők száma növekedni fog: a 60 feletti korcsoport részaránya a pénztártagságon belül 2016-os 11,4 százalékról tavaly év végére 16,3 százalékra jutott.
A látszólagos ellentmondások – csökkenő létszám, emelkedő kifizetések, s mégis csúcson lévő befizetések – magyarázata az lehet, hogy a rendszerben bent lévők és bent maradók viszont többet fizettek be, mint eddig. Az egy pénztári számlára jutó befizetések összege a fél év során először lépte át az 50 ezer forintot. De ennél is többet hozott a konyhára az, hogy a pénztári portfóliókban idén szépen hízott a vagyon. Ennek köszönhetően az egy számlára jutó vagyon március végével átlépte az 1,5 millió forintot, azaz a pénztári portfoliók ledolgozták a 2022-es évben elszenvedett veszteségüket. Június végére egy nyugdíjcélú pénztári megtakarításban már 1,63 millió forint volt, ám a 13,5 százalékos bővülés a komoly inflációnak köszönhetően azért még nem reálhozam. Más kérdés, hogy a pénztártagok számára vonzó lehet a jó eredmény – vagyis a megnövekedett bevételeknek igenis oka lehet az, hogy a pénztári portfoliókban igen jól fial mostanság a pénz.
Persze csoda itt sincs. A pénztári vagyon összetételében előrelépett az állampapír: 2022. júniusához képest a pénztárak állampapírban tartott vagyona közel 122 milliárd forinttal 837 milliárd forint fölé nőtt, így az összes befektetésnek már 47,6 százaléka volt magyar állampapírban júniusban – ez több, mint egy éve. Nőtt a kötvények és a részvények részaránya is, ám befektetési jegyekben – hiába nőtt a portfólió itt is 494,32 milliárd forintról 516,8 milliárdra – arányaiban most kevesebb pénzt tartanak a pénztárak, mint egy éve.
Essék szó az állami rendszerbe vissza nem térő magánnyugdíjpénztári (mnyp) tagokról is. Létszámuk a korhatár betöltéssel és az elhalálozásokkal természetesen csökken, június végén már csak 51 709 mnyp-i számlát vezettek a számukra még szolgáltatást nyújtó négy pénztárban. A tagbefizetések összege is csökkenő tendenciát mutat, ezzel ellentétben az itt is szépen hozó befektetéseknek köszönhetően a pénztári vagyon 278,2 milliárd forintra emelkedett, ami 11,4 százalékos növekedést jelent.