A tárcavezető kiemelte, hogy a legnagyobb mézsűrűséggel az európai termékek sorában a görög mellett a magyar rendelkezik. Korábban ezért is használták az uniós piacra nagy tömegben beáramló ipari műméz 30-70 százalékos arányban történő feljavítására.

Évente 15-20 ezer tonna mézet exportáltunk Nyugat-Európába, most ehelyett 40-50 százalékkal olcsóbban vásárolják meg Ukrajnától, ahonnan 720 ezer méhész menekíti ki termékeit

– vázolta a Kisalföldnek Nagy István agrárminiszter az ukrán–orosz háború kitörése óta az ágazatot érintő problémát. Mint mondta, azóta sok jó minőségű hazai méz raktáron áll, és nem jut el a svájci, német, osztrák fogyasztókhoz.

Más irányba fognak exportálni

A helyzet megoldására hívtak össze válságtanácskozást szakmai szervezetekkel, szaktanácsadókkal, méhészeti egyesületekkel. A tárcavezető szavai szerint ezt követően az agrárattaséknak utasításba adta, hogy a búzához hasonlóan keressenek új piacokat a magyar méznek, továbbá az áruházláncokkal összefogva nagyszabású mézmarketingbe kezdtek. A külföldi értékesítés kiesése miatt fogynak a termelők tartalékai, mivel az állatok gondozása, utaztatása jelentős költség. 

Az Európai Unióban elsőként a méhészet támogatásaként teljes adómentességet biztosítunk, és szintén egyedülállóan méhcsaládonként tizenöt eurós támogatást nyújtunk a méhészeknek. A méhészeti nemzeti programban technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre pályázhatnak

– emelte ki a miniszter. A címkézési szabályozásról elmondta, hogy ezzel is a magyar termelőket védik, valamint a fogyasztónak is joga van tudni, hogy milyen arányban milyen országokból származik az üvegben található méz. Arra is kitért, hogy a viszonteladóknál néha irreális árakat lehet látni, amíg 1500 forintért veszik a méz kilóját, addig van, hogy 6-8 ezer forintért értékesítik tovább. Ennek elkerülésére érdemesebb őstermelőtől vásárolni – javasolta.