„Nem olyan tragikus a helyzet a szilvánál, mint a többi bogyós gyümölcs esetében, amelyeknél valóban a klímaérzékenység és a kézi munkaerő igény miatt sokkal rosszabbak a kilátások évek óta”– nyilatkozta a novenyvedoszer.hu gazdaportálnak Nádosi Ferenc, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató Állomásának vezetője. Hozzátette: a málnától, áfonyától és ribiszkétől a jövőben el kell búcsúzni, de a szilvától nem. 

Sok gyümölcstermesztő nem elégedett a hazai szezonnal, a tavaszi fagyok miatt – amire különösen a kajszibarack érzékeny – kisebb mennyiséget tudtak betakarítani, mint tavaly, ez ugyan a szilvára is igaz, amiből idén összesen 40-50 ezer tonnára számítanak. A szakértő arra is kitért, hogy bár sokan hagyományosan hazai gyümölcsnek gondoljuk a szilvát, de a legjobb fajták német nemesítésűek.

A magyar eredetű beszterceinél pedig azt tapasztalják a gazdák, hogy érzékeny a vírusfertőzésekre, az újabb nemesítésűek azonban már rezisztensek a kórokozóra, gyümölcsük nagyobb és bőségesebb terméssel szolgálnak – részletezte a kutató, aki úgy véli, hogy az újabb fajták éppolyan zamatosak, mint az ősi besztercei. Az ipari lekvár vagy pálinka alapanyagnak szolgáló szilva a szakértő szerint az éghajlatváltozás ellenére is rendelkezésre fog állni kellő mennyiségben, a szezon késő őszi kitolódása szintén kedvezni fog a terméshozamnak.