Az elemzői várakozásoknak megfelelően 14 százalékra csökkentette a jegybank az irányadó kamatot a korábbi 15 százalékról, azaz 100 bázisponttal csökkentett. A kedd reggeli 383-as szintről már 381-nél jár a forint az euróval szemben.
A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében, szerdától az irányadó kamatszint 14 százalék lesz. Ugyanakkor az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank.
Már a jegybank döntését megelőzően erősödött a forint, a kedd reggeli 383-as szintről dél körül 381 közelébe ért az euróval szemben. A kamatdöntést követően 14 óra 20 perckor 382,46 forintot ért egy euró. A kamatdöntést követő háttérbeszélgetés után viszont megindult a forint, 16 óra magasságában 380,87 forint volt egy euró.
Korábban elemzők jelezték lapunknak, hogy a jegybank döntését már nagyrészt beárazták a piacok, ezért valószínűleg nem fogja megrengetni a forintot. A forint szempontjából azonban fontosabb lehet a jegybank kommunikációja a szeptembert követő időszakkal kapcsolatban.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője megjegyezte lapunknak, hogy meghatározó lehet, milyen indikációt ad az MNB a szeptembert követő világra: azaz hasonló vagy esetleg lassabb ütemben folytatódhatnak a kamatcsökkentések. A szakértő szerint fontos lenne az előretekintő iránymutatás, mert a kamatpálya körüli bizonytalanságok a forintot gyengítő tényezők lehetnek.
Virág Barnabás kiemelte, a monetáris politika új szakaszba lép majd, amikor az alapkamat az effektív kamattal azonos szintre lép. „Fontosnak tarjuk, hogy a dezinflációs szakasz megindult , de ezt fenn is kell tartani”. Majd azt is hozzátette:
az inflációs cél elérése és a pénzpiaci stabilitás lesznek a legfontosabb elemek a jegybank stratégiájában.
„Az infláció gyors leszorítása eredményezheti a majd a gazdasági növekedést” – emelte ki a jegybank alelnöke.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője leszögezte: a mai üléssel kapcsolatban nem a konkrét döntés jelentette a legnagyobb izgalmat, hanem hogy mond-e valamit arról a jegybank, hogy mi várható szeptember után.
Valamilyen ütemű lazítást lehetővé tesznek a várhatóan továbbra is folytatódó dezinflációs folyamatok, azonban a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int
– jelezte a szakértő, aki szerint ez azt jelenti, hogy a lazítás csökkenti a hozamkülönbözetet, ez pedig a forintot gyengíthetné, azaz ellentétes lenne a jegybank inflációs céljával. Az energiaárak elmúlt időszaki volatilitása, illetve a kínai gazdaság problémái szintén óvatosságra intenek. A szakértő szerint azonban a jövőre vonatkozóan a jegybank nem adott egyértelmű iránymutatást a kamatpályára vonatkozóan.
(Borítókép: Index)