Jelentős különbségek figyelhetők meg abban, hogy azok, akik költözni terveznek, a megyehatáron kívül vagy belül keresnek új otthont. Bár a lakosságmegtartó erőben nagy a szórás, az otpotthon.hu adatai szerint minden régióban akad olyan megye, amelynek lakosai kiemelkedő arányban maradnának a megyehatáron belül.
A budapestiek és környékén élők keresnek a legnagyobb arányban új otthont a lakóhelyüktől távolabbi helyen – derül ki az otpotthon.hu adataiból. 63 százalék a városhatáron kívül keres, ebből 14 százalék tervez az agglomerációba költözni. Ilyen szempontból a Pest megyeiek mobilisnak tekinthetők: 60 százalékuk az ország más megyéire ad le érdeklődést az ingatlankereső portálon. A fővárosiakat az agglomeráción kívül leginkább Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye vonzza, míg a Pest megyeiek 22 százaléka érdeklődik budapesti házak vagy lakások iránt, de népszerű még körükben Fejér, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun megye is.
A fővárosi (Budapest lakossága 47 ezer fővel csökkent az utóbbi években) és Pest megyei lakosok magasabb mobilitása valószínűleg több tényezőnek tudható be. A portál adatai szerint
a budapesti átlagos lakás-négyzetméterárak már elérték az 1,1 millió forintot, míg házak esetén a 900 ezer forintot közelítik. Ezek alapján a Budapestről elköltözni vágyók az ország szinte bármely részében nehézség nélkül vásárolhatnak ingatlant.
A budapestiek körében is népszerű Pest megye átlagos négyzetméterárai már a főváros színvonalát közelítik: házak esetében 667 ezer forintot, lakások esetében 821 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Kifejezetten szélsőséges példa Somogy, amit érdemes több részre bontani: míg a legdélebbi részén a 200 ezer forintot is nehezen éri el az eladó ingatlanok átlagos négyzetméterára, a Balaton-parthoz közeledve egyre növekednek, a közvetlenül tóparti településeken pedig elérik az 1,2 millió forintos négyzetméterárat is.
Számos tényező befolyásolhatja a költözési hajlandóságot. Az anyagi lehetőségek mellett ilyen szempontok lehetnek a munkalehetőség, a magasabb bér, a jó infrastruktúra. Az országban számos olyan megye van, ilyen például Hajdú-Bihar vagy Győr-Moson-Sopron, ahol az elmúlt időszakban jelentős ipari beruházások történtek, amik vonzóvá tehetik ezeket a térségeket.
Egyes megyék lakói jobban ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, a jól ismert szomszédsághoz, ugyanakkor az is jól látszik, hogy az új otthonuk keresését sokan terjesztik ki a megyehatárokon kívülre. Mindez azt erősíti, hogy az eladni tervezett ingatlanokat érdemes olyan felületeken meghirdetni, amelyek biztosítják a lehető legszélesebb, országos lefedettséget
– mutatott rá Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője.
Ami a magyarok megyékhez való hűségét illeti, a lokálpatriotizmus az észak-alföldi régióban Hajdú-Biharban, valamint a Dél-Alföldön Békésben a legnagyobb – a 70 százalékot is megközelíti a megyén belül ingatlant keresők aránya . A rangsorban a Dél-Dunántúlhoz tartozó Baranya áll a harmadik helyen (60 százalék), amelyet csak hajszállal lemaradva (59 százalék) követ Észak-Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén, a Nyugat-Dunántúlról Győr-Moson-Sopron (57 százalék) és némileg leszakadva Fejér (54 százalék) a Közép-Dunántúlról. A lista legalsó részében, 50 százalék alatti helyi ingatlankeresési aránnyal Budapesten és Pest megyén kívül négy megye található: Nógrád, Komárom-Esztergom, Tolna és Somogy.
A rangsort vezető és záró vármegyék gazdasági teljesítményét a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai alapján összevetve az alábbi, meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki: a foglalkoztatottak számában Somogy, Nógrád a sereghajtó, ami magyarázhatja, hogy innen inkább más megyébe keresnek maguknak az emberek ingatlant. Az egy lakosra jutó ipari termelésben is jelentős Somogy lemaradása (20 százalék körüli), és noha Békés és Hajdú-Bihar is hátul szerepel országosan ebből a szempontból, a két említett helyen más szempontok is felmerülnek.
A leghűségesebb vármegyék esetében nem elhanyagolható az ingatlanárak kérdése. A Békés megyei átlagos négyzetméterár nem éri el a 300 ezer forintot, ami jócskán bekorlátozza az innen elköltözni vágyók lehetőségeit. Hajdú-Bihar megyéről részben az infrastrukturális beruházásoknak is köszönhetően ugyanez nem mondható el: itt jelenleg 470 ezer forintot kérnek egy ház négyzetméteréért, míg a lakások esetében 840 ezer forintot.