Kiemelték, hogy a bank számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, nem tudott mindenkor megbizonyosodni a tényleges tulajdonos személyéről, s nem megfelelően működtette szűrőrendszerét sem.

A tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzése nem szorítkozhat csak a nyilatkozatban szereplő személyes adatok ellenőrzésére. Az adott személy tényleges tulajdonosi minőségét csak akkor lehet biztonsággal megállapítani, amikor az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerével kapcsolatban már nem tehetők fel olyan kérdések, amelyekre a szolgáltató ne tudná a választ – fejtették ki.

Az MNB szerint a hitelintézet nem ismerte fel egyes ügyfeleinek magas kockázati profilját, ezért bizonyos esetekben nem alkalmazott fokozott ügyfél-átvilágítást. A vizsgálat további hiányosságokat tárt fel a banknál a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlatánál is.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte a bank piaci részesedését, az ismétlődő hiányosságokat és a kockázat mértékét. Enyhítő körülménynek számított viszont, hogy a hitelintézet egyes jogszabálysértések kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott – írta az MNB a közleményben.