A nyár beleszólt az optimista várakozásokba: júliusban újra csökkent a lakosság hitelfelvételi kedve, holott a lakáshiteleknél alaposan csökkentek a kamatok.
Háromhavi emelkedés után megtört a lakossági hitelpiac amúgy sem túl izmos lendülete:
2023 júliusában a pénzintézetek 137,8 milliárd forint értékű új, nem folyószámla jellegű hitelt helyeztek ki az ügyfeleiknek. Ez 7 milliárd forinttal elmarad a júniusi értékektől, és több mint negyedével kevesebb, mint a 2022. júliusában az ügyfeleknek folyósított 184,6 milliárd forint.
Az év első hét hónapjában ennél is szomorúbb képet fest a lakossági hitelpiac. Július végéig a bankok 841 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt a magyar családoknak, ez kevesebb mint 55 százaléka a 2022-ben a háztartások által felvett 1541 milliárd forintnak. A statisztikákban 2017-ig kell visszamenni, hogy ennél gyengébb hét hónapos adathoz jussunk.
A legkomolyabb visszaesés továbbra is a lakáshitelpiacot érinti. Az év első hét hónapjában mindössze 307,2 milliárd forint értékű jelzáloghitelt folyósították a bankok. Ez alig több mint 35 százaléka az egy évvel korábbi első hét hónap teljesítményének.
A júliusi 50,3 milliárd forintot el sem érő lakáshitel összege 3 milliárd forinttal alatta marad a júniusi kihelyezésnek, éves összevetésben pedig 45 százalékos visszaesést mutat a 2022. júliusi adathoz képest.
Mindez annak fényében nem meglepő, hogy az elmúlt 6 évben csak 2020-ban, a koronavírus-járvány első hullámának csillapodása után volt példa arra, hogy az év hetedik hónapjában magasabb összegű lakáshitelre szerződjenek a háztartások, mint az adott év júniusában. Ugyanakkor idén volt remény arra, hogy a gyenge fellendülés miatt nem megy nyaralni a lakáshitelpiac. Ezt a reménykedést erősítette az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint végre érdemi hitelkamat-csökkenés történt: a júliusban folyósított piaci hitelek átlagkamata 8,28 százalék volt, ami 15 bázisponttal kevesebb, mint a júniusban felvett hitelek 8,43 százalékos átlagkamata.
A kamatszint ilyen mértékű hó/hó alapú csökkenésére utoljára 2019. szeptemberében volt példa. A januárban szerződőkkel szemben egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű hitelt törlesztő ügyfél több mint 2000 forinttal kisebb, 175 ezer forint alatti törlesztőrészlettel kalkulálhat, s a hitel futamideje alatt visszafizetendő összeg újra becsúszott 42 millió forint alá. Ennek ellenére a szabadságolások mellett továbbra is sokat nyom a latban az, hogy a családok a mérséklődő, de még így is igen magas infláció súlyát nyögik, és akik megtehetnék, azok sem fognak akkora mértékű beruházásba, mint a lakásvásárlás. Ezt támasztja alá az is, hogy a júliusi csökkenés lényegében csak a piaci lakáshiteleket érintette.
Éves szinten egyedül a személyi kölcsönök folyósítása növekedett. A júliusban folyósított 49 milliárd forintos összeg öt százalékkal magasabb, mint tavaly júliusi 46,7 milliárd. De figyelmeztető jelek azért itt is vannak. Júliusban 600 millió forinttal elmaradt a folyósított összeg a júniusi szinttől, a családok által az év első 7 hónapjában felvett 292 milliárd forintnyi személyi kölcsön pedig 7,6 százalékos visszaesést mutat a 2022-es év hasonló időszakához képest.
A személyi kölcsönt igénylők száma 2019 novemberét követően ugyanakkor most először lépte át két egymást követő hónapban a 23 ezret, idén júniusban 13 százalékkal többen igényeltek személyi kölcsön, mint egy évvel korábban.
Mindez azt is jelenti, hogy a hitelt felvevők a korábbiaknál lényegesen kisebb összegre szerződnek személyi kölcsön esetében a bankokkal. Ennek egyik oka az, hogy az immár szinte minden személyi kölcsönt nyújtó hitelintézetnél elérhető az online hiteligénylés, ahol az ügyfelek jellemzően kisebb összegeket igényelnek, mint a tudatosabb, fióklátogatással egybekötött igénylések esetén.
De legalább ennyire komoly oka annak, hogy egy átlagos személyi kölcsön összege már nem éri el a 2,1 millió forint sem, az az, hogy a magas kamatok miatt az ügyfelek jóval kisebb összeget tudnak csak igényleni a hitelfékszabályok miatt. A személyi kölcsönöknél ráadásul még nem látszik a konszolidáció: a júliusban folyósított személyi kölcsönök átlagos kamatszintje júniushoz képest emelkedett is, és visszatért a 19 százalék feletti tartományba.
(Borítókép: wera Rodsawang / Getty Images Hungary)