A hitelhez való hozzáférés szűkülése nyomán egyre inkább kiszorulnak a fiatalok a lakáspiacról – derül ki a KSH adataiból. Ennek okán az eladói helyett kényszerből a bérleti piacon jelennek meg, ami felhajtó hatással bír a bérleti díjakra.
Egyre inkább kitolódik a fiatalok lakáspiacra lépése – mondta az InfoRádióban Székely Gáborné. A KSH főosztályvezetője rámutatott: az elmúlt évtizedekben a családalapítás, valamint a tanulmányok befejezésének ideje is egyre inkább kitolódott, így a fiatalokon általában a 36 év alattiakat értik.
A fiatalok lakáspiaci részesedése évek óta 30 százalék körüli volt, ám az elmúlt 1,5–2 évben 27-28 százalékra esett vissza. A KSH-vezető fő okként a hitelpiac nehézségeit jelölte meg. „Ez az a korosztály, amelynél a lakásszerzés leginkább függ a hitelek hozzáférhetőségétől, megfizethetőségétől” – mondta.
A 36 éven aluli fiatalok lakáspiaci súlya
Korábban az Index több ízben is foglalkozott a magyar lakosságot sújtó lakhatási válsággal. Egy fiatalok ingatlanhoz jutásának lehetőségeit boncolgató tanulmány is napvilágot látott, szakmai szervezetek pedig bérlakásprogramot szorgalmaznak a lakhatási válság csillapítására – az Index információi szerint egy ehhez hasonló kezdeményezés már készül.
Az eladói piacról kiszoruló fiatalok jobb híján az albérletpiacon horgonyoznak le, ami a bérleti piac pörgését, ezáltal a bérleti díjak emelkedését vonja magával – amihez pluszlöketet ad a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése.
Ahogy arról az Index is beszámolt: a KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint júliusban országosan és Budapesten is 1,9-1,9 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek az egy évvel korábbihoz képest. Éves összevetésben pedig 13 és 14 százalékos volt a drágulás.
Bár júliusban még dinamikusan emelkedtek az országos és fővárosi lakbérek, de Budapesten augusztus végén már megtorpant a kiadó lakások drágulása.