Azt javasoljuk, hogy ne a hálózati szerződés megkötésének dátuma legyen a döntő határidő a bruttó vagy a szaldóelszámolásnál, hanem az igény bejelentésének időpontja – fogalmazott az Indexnek Kovács István. Az A1 Solar ügyvezető igazgatója külön ismertette, hogy Kocsis Máté frakcióvezető keddi javaslata, miszerint „ne vonjanak el szerzett jogokat a már megvalósult napelem-beruházások esetében”, mit eredményezne. Közben az Energiaügyi Minisztérium is reagált a Fidesz parlamenti vezetőjének kijelentéseire.
„Bátran ki merem jelenteni az egész szakma nevében: teljes mellszélességgel támogatjuk Kocsis Máté frakcióvezető javaslatát” – nyilatkozta az Indexnek Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója azzal összefüggésben, hogy a Fidesz frakcióvezetője kedden arra kérte Lantos Csaba energiaügyi minisztert, ne vonjanak el szerzett jogokat a már megvalósult napelem-beruházások esetében. A kormánypárt egyértelmű kérést fogalmazott meg:
MARADJON AZ ÉVES SZALDÓ A MÁR ELKÉSZÜLT ÉS AZ IDÉN BEFEJEZETT BERUHÁZÁSOKNÁL.
Kocsis Máté úgy véli, az energiaválság miatt nincs helye annak, hogy az Európai Unió elvárásai nyomán rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Egész pontosan úgy fogalmazott, hogy „ők havonta átlagosan mintegy 20 ezer forintot takarítanak meg az áramköltségeiken. Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok. Nem fair, hogy a korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni”.
A frakcióvezető arra is kitért, „a Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. Éppen ezért arra kérem Lantos Csaba energiaminisztert, hogy – a brüsszeli döntést felülírva – a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat”.
Ugyanakkor Kocsis Máté bejelentése nem kormánydöntés. Ha azt feltételezzük, hogy a kormány megfogadja a törvényhozó hatalom legnagyobb pártja vezetőjének szavait, akkor a több mint 200 ezer napelemes beruházó a telepítéstől számolva 10 évig bent maradhat a szaldóban.
Ám itt még nincs vége. Kovács István szerint „fontos lenne tisztázni, hogy a tavalyi rohamban, az október 31-ig leadott igényekkel mi lesz. Hiszen hihetetlenül sok igény áll jelenleg is sorban a szolgáltatónál, nem jönnek az engedélyek, így ezeket a rendszereket emiatt nem tudjuk telepíteni” – tette hozzá az A1 Solar vezetője. Elképzelhető, hogy ezek az emberek kiesnek a szaldóelszámolásból, szintén teljes mértékben az önhibájukon kívül.
Azt javasoljuk, hogy ne a hálózati szerződés megkötésének dátuma legyen a döntő határidő a bruttó-/szaldóelszámolásnál, hanem az igény bejelentésének időpontja, hiszen ez az egyetlen olyan tényező, amely az ügyfélen múlik. Ezt követően már kizárólag a szolgáltatótól függ, hogy mikor és hogyan reagál a benyújtott igényre.
Kovács István nem győzte hangsúlyozni, ettől függetlenül az egész szektor nagyon reméli, hogy a szaldóelszámolás megmarad az eredeti formájában, az eredeti ígéretek szerint. Ugyanakkor az egész piac nagyon várja a bruttó elszámolás részleteit is. „Ez ügyben is szívesen vennénk, ha kikérnék a szakma véleményét” – emelte ki a szakember.
Lantos Csaba miniszter korábbi bejelentésével az igazi probléma a szakma szerint nem az, hogy a szaldóelszámolás megszűnik, hanem hogy a már korábban megkötött szerződésekben is változást eredményezne. Az Index által megkérdezett szakértők szerint erre Kocsis Máté tökéletesen felhívta a figyelmet.
„Ettől a döntéstől függetlenül szerencsétlen helyzet, hogy rendszeresen, visszamenőleg változtatják a szerződéseket más területeken is” – jegyezték meg az Indexnek korábban a piaci szereplők. Ilyenkor a jogbizalom sérül, ez pedig a kölcsönös együttélésünk alapköve – mondták.
Korábban számos példán levezettük, hogy a bruttó elszámolás miért rosszabb, mint a szaldó: a szaldós rendszerben kilowattórában számol el egymással a szolgáltató és a fogyasztó. Tehát ha egy elszámolási időszakban – legyen az havi vagy éves – betermelek a rendszerbe 1000 kilowattórát, ezzel szemben kiveszek a hálózatból 1200 kilowattórát, ennek az egyenlegét, szaldóját, azaz 200 kilowattórát kell kifizetni a szolgáltatónak. Jelen rezsicsökkentett árral számolva egy háztartásban ez 8000 forintot jelent.
Ezzel szemben a bruttó elszámolás esetében forintban számolnak el egymással a felek: ha 1000 kilowattórát betermeltünk, ezt jelen tudásunk szerint kilowattóránként 5 forintos áron kifizetik számunkra, ami 5000 forintot jelent. Az 1200 kilowattórányi fogyasztásukat ezt követően kiszámlázzák a fogyasztónak: 1200 szorozva 40 vagy 70 forinttal kilowattóránként, tehát 48 000 vagy 84 000 forintos áron. Ebből vonják le majd a betermelésért kapott 5000 forintot. A matematikai levezetést összegezve: a fizetendő számla – attól függően, hogy beleférünk-e az átlagfogyasztásba – 43 000 vagy 79 000 forint lesz, ezt fizetjük meg a szolgáltatónak, míg a korábban levezetett példában a szaldóban elszámolva csak 8000 forintba kerül a fogyasztásunk.
Fontos arra is kitérni, Kocsis Máté Brüsszelre hivatkozik a szaldóelszámolás megszüntetésénél, és ebben már a piaci szereplők megosztottak. Az valóban igaz, hogy január 1-től nem engedi az Európai Unió, hogy valaki szaldóelszámolás alá jelentkezzen be. Ám az előírás 4. pontban így fogalmaz:
bármilyen változás esetén a fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kilépjen a meglévő elszámolásból, és átlépjen az új, külön kalkulált ki- és betáplálási mérésen alapuló elszámolási sémába.
EZ AZT SUGALLJA, HOGY A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁSNAK KEDVEZŐBBNEK KELL LENNIE, MINT A hatályos SZALDÓNAk, csak így VAN LEHETŐSÉG A jobb feltételekre.
Piaci szereplők erről az Indexnek úgy nyilatkoztak: Lantos Csaba korábbi bejelentésének a hátterében az is állhat, hogy szándékosan erodálni szeretnék a szaldóelszámolást még most, január elseje előtt. Ezzel pedig azt érik el, hogy bruttó elszámolásnak nem kell olyan előnyösnek – a kormány és az MVM szempontjából hátrányosnak – lennie január elseje után. Hiszen így a későbbiekben jobb feltételeket tudnak itt biztosítani a szaldóelszámoláshoz képest a bruttóban, de mégis rosszabbat a mostani állapotokhoz viszonyítva. Végezetül az is valószínűsíthető: Brüsszel egyetlen dokumentumban sem kért olyat, hogy a visszamenő hatályú módosítással a jogbizalom sérüljön.
Az Energiaügyi Minisztérium kedden azt közölte,
érdemben vizsgálja a frakció kérését.
„A brüsszeli elvárásoktól eltérő elszámolási lehetőségeket”. A napokban a tárca közigazgatási államtitkára, Czepek Gábor a szakmai szövetségek képviselőivel (az Index információi szerint szerda reggel), majd Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével, Juhász Edittel egyeztet.
Méltányos elszámolási rendszer kialakítására törekszünk, amely megfelelően támogatja a magyar családokat a saját áramfogyasztásukat részben fedező, meglévő napelemeik működtetésében
– írták közleményükben. Szintén a lapunk információi szerint a kormány a soron következő ülésen már meg is vitatja Kocsis Máté észrevételét.
(Borítókép: Mint Images / Tim Pannell / Getty Images)