Olyan szintű a vagyoni koncentráció a gazdagok között, hogy a privát banki szolgáltatók új elitklubokat hoznak létre kiszolgálásukra – már Magyarországon is.
Az újonnan keletkezett vagyon 63 százalékát a vagyonosok egy százaléka szerezte meg az elmúlt években a világban – mutatta be a vagyonkoncentráció eddig példátlan szintjét Karagich István, a BloChamps Capital ügyvezető igazgatója a társaság által szervezett 13. Privátbanki és Vagyonkezelő Konferencián.
Ma már Kína mondhatja el, hogy ott él a legtöbb dollármilliárdos, a Blochamps vezetője által közölt adatok szerint 969 ilyen ember él az ázsiai országban. Ugyanakkor Kínában nem feltétlenül biztos pozíció a dollármilliárdosoké.
Egyetlen év alatt 229 ember (nagyjából az érintettek negyede) került ki a milliárdosi körből, azaz hatalmas a fluktuáció.
Ehhez képest sokkal konszolidáltabb helyzetet mutat az amerikai piac. Ott ugyan „csak” 691 dollármilliárdost tartottak nyilván az elmúlt évben, ám egy év alatt csak 44 személy került ki az elitklubból.
Ausztriában az egy főre eső pénzügyi vagyon 67 930 eurót tesz ki, az ő utolérésük még nem igazán alternatíva a magyarországi 18 050 euróval, ám a régióban nem állunk rosszul, ezt jól mutatja, hogy Lengyelországban például 11 250 euró az egy főre eső pénzügyi vagyon.
A vagyonosok közötti különbségben ugyanakkor a régión belüli összevetésben is gyengén szerepelünk. A leggazdagabb osztrák, Mark Mateschitz 41 milliárd eurós vagyonához képest Mészáros Lőrinc 1,8 milliárd eurós vagyona nem túl jelentős,
de a cseh Kellner-vagyon örököse, Renata Kellner 16 milliárd eurós vagyona is messze van, sőt a lengyel topgazdag, Michal Solowow 6,2 milliárdos vagyona is több mint háromszorosa a leggazdagabb magyarénak. Ugyanakkor Mészáros Lőrinc vagyona ma már jól összevethető a román Ion Tiriac vagy a leggazdagabb szlovák, Ivan Chrenko vagyonával. A magyar topgazdagok lemaradása nemcsak a csúcson, de a vagyonosi lista alacsonyabb helyein is hasonló – a toplista 5. és 10. helyén szereplő hazai milliárdosok vagyona arányaiban hasonló mértékben marad el a többi topgazdagétól, mint a csúcson lévőknél. Persze, a régió bármelyik országának – beleértve a sógorokat is – gazdagjai is elbújhatnak az orosz milliárdosok mögött.
Az infláció és a vagyoni koncentráció ugyanakkor a szolgáltatóktól is változást kíván meg. A régi privát banki ügyfelek megtartásának igénye mellett fontosabbá válik egy új, kiemelt privát banki szint létrehozása.
E tekintetben merészet lépett az OTP, ahol a felső szint új limitjét 300 millió forintban húzták meg. Bozsogi Tamás, az OTP Kiemelt Private Banking vezetője szerint az intézkedés ellenére sikerült a kezelt vagyont növelni – a piacvezető OTP 2622 milliárd forintos állománnyal bír. Az új politikának köszönhetően ugyanakkor a korábbi ügyfelek 10 százalékának új szolgáltatást kellett ajánlaniuk. A szakember szerint ezen ügyfelek ugyanakkor elégedettek az új, nekik kínált csomaggal, így nem kell attól tartani, hogy csalódott ügyfelek keresnek majd új szolgáltatót a következő hónapokban.
Sikerült az ügyfélmegtartás és a növekedés az MBH Banknak is.
Pleschinger Gyula Márk, az immár 1100 milliárd forintot kezelő MBH Bank privát banki vezetője szerint ez komoly eredmény annak tekintetében, hogy Magyarország történetének legnagyobb fúzióját hajtották végre. A szakember szerint ugyan a jogi fúzió lezárult, de például a bank volt Budapest bankos vállalati ügyfeleinek migrálása zajlik majd az októberi bankszünnapok alatt. A teljes rendszer egységesítése 2024-re nyúlik majd át, ám nagy erénynek tartják, hogy az ügyfelek kiszolgálásában eddig különösebb problémák nélkül tudták az eddigi lépéseket megvalósítani. Mindez a privát banki struktúrákban azért is komoly eredmény, hiszen az egyesülő bankok privát banki ügyfelei és azok kiszolgálása is eltérő kultúrával rendelkezett, így ezt a kihívást is kezelni kellett.
Dócs János, a CIB Bank privát banki vezetője mindehhez azt tette hozzá, hogy a szolgáltatói változások nem biztos, hogy pusztán vagyoni kérdésből, hanem az ügyféligények változásából is eredeztethetőek. Bálint Attila, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen magyarországi vezetője szerint a szegmentáció mellett nagyon fontos, hogy az ügyfelek igényeinek egyre nagyobb részét sikerül a szolgáltatóknak megoldani digitális megoldásokkal. A Raiffeisen mellett az Erste számára is nagy lépést jelent az új digitális megoldás bevezetése – emlékeztetett Somlai László az Erste Private Banking képviseletében. Tabányi Mónika, a Concorde szakértője szerint miközben a versenytársak banki oldalról indulva nyitottak a brókeri szolgáltatások felé a privát banki szegmensben, nekik ellenkező irányból kellett felépíteniük a teljes körű szolgáltatást.
A BloChamps felmérései szerint az ügyfelek közvetlenebb tanácsadást várnak el, ám a nemzetközi trendekből az látszik, hogy a szolgáltatók választása még mindig döntően a klasszikus teljesítmény mutatók alapján történik. Eszerint a fő a befektetési teljesítmény – ez 46 százalékban alapozza meg az ügyfelek döntését. A versenyképes díjak az ügyfelek 43 százaléka számára fontos, a szolgáltató termékkínálata 36-ban határozza meg az ügyfél választását. A szolgáltatót keresők közel harmada (31 százalék) számára az sem mindegy, mennyire ismert a szolgáltató. A fentiekhez képest meglepően alacsony, mindössze 19 százalékban érv a szolgáltatóválasztáskor a privát banki ügyfelek körében, hogy az adott szolgáltató milyen digitális teljesítményre képes. A magyarországi 11 privát banki szolgáltatók közel felénél még mindig jelentős – akár 60 százalékot elérő – a személyes ügyfélkapcsolat, a legtöbb szolgáltatónál a telefonos kapcsolattartás jelentős, a teljesen digitális ügyfélkiszolgálás még az ügyfelek kis hányadát éri el.
(Borítókép: Index)